Nehezen elmondható életutak kelnek életre a Pécsváradi Füzetek 3. lapjain: 65 év elteltével végre sikerült közzétenni azokat a dokumentumokat, amelyek Pécsvárad és a környező falvak németségének útját mutatják be a második világháború végén, 1944-1948 sorsfordító évei alatt. Ennek szenteli legújabb kötetét a sorozat, amelynek szándéka az itt élő népek, népcsoportok életének bemutatása. Jelen kiadványunk egyedülálló személyes vallomásokat tartalmaz Pécsvárad és a környék, így Zengővárkony, Mecseknádasd, Óbánya, Nagypall, Erdősmecske, Szellő német asszonyainak, lányainak „malenkij robotra” való elhurcolásáról, emberi helytállásukról, hazatérésükről. Vallanak ők maguk, visszaemlékeznek gyermekeik, unokáik. Az anyagot számtalan eredeti fotó illusztrálja. Két nagyszerű munka adta az alapot e kötet megszületéséhez: W. Müller Judit: Több mint élettörténetek – sorsok című dokumentumgyűjteményében, amely egy nagysikerű kiállítás katalógusa, a Pécsváradon, Mecseknádasdon, Erdősmecskén, Szellőn született német/sváb fiatalok vallanak életük legsúlyosabb megpróbáltatásáról – az oroszországi kényszermunkáról. Friesz Péter tanulmánya, a fiatal tanár diplomamunkája a történettudomány eszközeivel kutatja fel a levéltárak anyagát, és ad képet Pécsváradról a második világháború végnapjaiban. Interjúkat is közzétesz orosz kényszermunkára deportált nagyszüleiről és másokról. A történelmi események bemutatása után megszólalnak maguk az elhurcoltak, vagy éppen gyermekük emlékezik vissza az édesanya kálváriájára. Az unokák már a szaktudományok eszközeivel összegezik a történteket. S ami velük történt, a nagy történelem része. 1944 karácsonyától kelet felé indultak el a vonatszerelvények: a marhavagonokban magyarországi fiatalokat, elsősorban nőket hurcoltak egy kis munkára: „malenkij robotra”, a Szovjetunióba. Legelőször az ország keleti felében kezdődtek a deportálások: Debrecen vidékéről a magyar fiatalokat vittek keletre. Pécsváradon és a környező falvakban célzottan a háromszáz éve itt élő német kisebbség, a svábság leányait fiatal asszonyait gyűjtötték össze – a kollektív bűnösség jegyében. A nagypolitika bűneiért persze ismét az ártatlanok szenvedtek, hiszen e 17-20 éves fiatal nőknek semmi köze nem volt a hitleri birodalom rémtetteihez. Sokkal inkább szenvedtek azoktól, hiszen családjuk férfitagjait elragadta tőlük a háború. Jaj a legyőzötteknek – Vae victis! – tartja a latin közmondás kétezer éve. A háborúban lerombolt Szovjetunió jóvátételi munkára fogta a legyőzöttek odahurcolt fiataljait. Nem lévén tagja a hadifoglyok helyzetét szabályozó genfi egyezménynek, a saját hadifoglyai iránt sem tanúsított érdeklődést. Az odahurcolt kényszermunkások egyedül, mint munkaerő voltak fontosak a számára. A Pécsváradról és környékéről elhurcoltakra elképzelhetetlen fizikai és lelki szenvedések, nélkülözések, megpróbáltatások vártak. Ezekről ad tanúságot ez a kis könyv. És arról, milyen tartást és lelki erőt vittek magukkal szülőföldjükről ezek a fiatal sváblányok, asszonyok. Valamennyien mélyen vallásosak voltak, és a hitük megőrizte őket. Fennmaradtak a fogságban az itteni német vagy magyar nyelven írott imádságaik, énekeik, amelyekben Istennek ajánlották szenvedésüket és tőle kértek megváltást. Noha állati sorban tartották, dolgoztatták őket, megőrizték emberi méltóságukat. Nagyfokú tudatosságról tesznek tanúbizonyságot azzal, hogy többen írnak naplót, feljegyzéseket, vagy már idehaza írják le kálváriájukat a gyermekeik, az unokáik számára. Hisznek az írott szó erejében. Zsenge koruk ellenére is tudatában voltak, hogy rettenetes élményeiket le kell írni, meg kell örökíteni az utókor számára. Még akkor is, ha ezek a tanúságtételek sokáig csak szűk családi körben voltak elmondhatók, és a közzétételre, az elmondásra csak 1990 után gondoltak a túlélők. Nyomot akartak hagyni szenvedésük idejéről. Ezért készíttetnek odakint fényképeket, sokszor élelemért cserébe. És nem él a szívükben bosszúállás. Hálával emlékeznek meg az orosz emberről, aki ételt adott nekik, aki segített rajtuk. Tanúságtétel ez a könyv, amelyben el kellett mondani, amiről 40 éven át csak hallgatni lehetett, s ami egy rettenetes háborúról, annak súlyos következményeiről elmondható a történettudomány és a személyes vallomások eszközével. A történtekkel való szembenézés talán hozzásegíthet ahhoz, hogy saját korunkat is jobban megérthessük.
Ez is elérhető kínálatunkban:
A könyv a Szovjetunió teljes történetét mutatja be az 1917-es októberi forradalomtól kezdve a birodalom széteséséig, sőt kiegészül a posztszovjet korszakkal, amely már a mai Oroszország lehetséges ...
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján