Baranya megye szovjet megszállásával 1944 november végétől új politikai berendezkedés, koalíciós irányítás vette kezdetét, néhány héttel korábban az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása előtt. A megye területe a trianoni országhatár visszaállítása miatt ismét változott. A „baranyai háromszög" falvai, az egykori Baranyavári járás nagyobb része, ismét jugoszláv fennhatóság alá kerültek A megye politikai irányításának további jellegzetessége a frontvonalak által Debrecentől való elzártsága, ami hónapokon keresztül nagy mértékű önigazgatást tett szükségessé. A kormányzati befolyás a hadi események nyugatra tolódását, a kormánynak és a nemzetgyűlésnek Budapestre történt költözését követően fokozatosan nyert teret. A megye politikai irányítása kétpólusúvá vált. Elvi, gyakran azonban szükségszerűen gyakorlati politikai, vagy esetleg közigazgatási feladatot látott el a mindenkori főispán, illetve paritásos alapon Pécs város és Baranya megye Nemzeti Bizottsága. Utóbbi elnöke több eseteben is a mindenkori főispán volt. A főispáni tisztségeket, a Pécs városit és a Baranya megyeit dr. Boros István (MKP) 1945, dr. KertészEndre (FgKP) 1946-1947,dr. Gyetvai János (MKP-MDP) 1948-1949,és dr. Münnich Ferenc (MDP) töltötte be. Legtöbbször ugyanaz a személy mindkettőt. Kivétel volt dr. Münnich Ferenc Pécs város főispánja. A főispánok kapcsolata a kormányzati szervekhez, elsősorban a Miniszterelnökséghez és a Belügyminisztériumhoz, a konszolidáció eredményeként egyre inkább a korábbiakban kialakult rendszerben működött, vagyis a főispánok rendszeresen jelentést tettek a megyében kialakult helyzetről, illetve közvetítő szerepet töltöttek be a kormányzat és a megyei önkormányzat között. A főispánok irataiban megjelentek a kormányzati szervek rendelkezései, tájékoztatói is. A nemzetiségi ügyek a főispánok tevékenységében némi időeltolódással tűntek fel, aminek egyik oka a megszállás tényéből adódott. A megyei közigazgatási hálózat ugyanis szétesett, a községi, illetve a járási szervek magukra maradtak, döntéseiket önállóan voltak kénytelenek meghozni. Az első önálló döntésű ügyet a német lakosságra vonatkozó, a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én hozott mozgósítási parancsának a végrehajtása jelentette, ami a főispánnál csak a Szovjetunióba elszállítottak felkutatásában jelentkezett. A magyarországi németség ellen a továbbiakban a magyar kormányzati szervek léptek fel, fellépésük a kollektív felelősségrevonásban csúcsosodott ki. A magyar felelősségrevonás egyes eseményei: internálás, nemzethűség vizsgálat, földreform során végrehajtott vagyonelkobzás, telepítések elviselése, össze-, át- és kitelepítés Németországba, vagyon- korlátozás. A megyében élő horvátok és szerbek ügyei a németekénél jóval szűkebb körben és mennyiségben jelentkeztek, elsősorban politikai és oktatási jellegűek. Figyelemre méltó a cigányság ügyeinek első megjelenése a főispánok előtt. Kötetünk a nemzetiségekre vonatkozó csaknem valamennyi ügyet, összesen 151-et, fel öleli. Szelekciót csak néhány esetben hajtottunk végre, akkor, ha az érintett irat nem jelen tett újdonságot. Az egyes dokumentumokat tematikus csoportosításban, szöveghűen adjuk közre. (A kötet Bevezetője)
Ez is elérhető kínálatunkban:
Hitler mítoszokkal övezett könyve. Mi a háttérben húzódó valóság, milyen volt a fogadtatása, és milyen hatást váltott ki? A címét mindenki ismeri, a tartalmát azonban szinte senki. Sven Felix Kell...
Online ár:
4 266 Ft
Eredeti ár: 4 490 Ft
Online ár:
1 955 Ft
Eredeti ár: 2 300 Ft
Online ár:
1 275 Ft
Eredeti ár: 1 500 Ft
Online ár:
1 805 Ft
Eredeti ár: 1 900 Ft
Online ár:
3 613 Ft
Eredeti ár: 4 250 Ft
Online ár:
4 250 Ft
Eredeti ár: 4 999 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján