Frederick Leboyer könyvében az igazán gyöngéd születés szépségét és fontosságát (!) igazolja, hiszen aktív szülész korában felismerte, hogy micsoda lelki megrázkódtatáson megy keresztül az újszülött. Leboyer nem állít kevesebbet, mint hogy az újszülött is érző, érzelmekkel - természetesen nem felnőtt fogalmaink szerinti érzelmekkel - bíró ember, személyiség, akinek születése közben hihetetlen mennyiségű és intenzitású ingerrel kell megbirkóznia. És hogy ebben nemhogy értő segítséget nem kap, de jelentősen meg is nehezítik a dolgát.
Miért alussza át az egyik csecsemő az éjszakát, és miért riasztja anyját óránként a másik? Miért játszik el magában akár félóráig is az egyik baba, és miért sír azonnal a másik, ha leteszik? Miért ...