Magyarország a rendszerváltás után nem csak új nemzetközi környezetbe került, de új időzónába is. A globalizált kapitalizmus övezetében gyorsabban telik az idő, és a számunkra új versenyhelyzet körülményei között büntetik a lazítást, a túlságosan hosszú felkészülést. Közép- és Kelet-Európa országainak tehát azért is jelentős kihívás egy olyan világrendszer részévé válni, ahol a szabályok, a hatékonysági követelmények univerzálisak, mert ebben a régióban egymásra torlódott az átmenet, a válságkezelés és az integrálódás feladattömege. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással - innen nézve - egy olyan egység részévé válhat, amelyben az államok szuverenitásuk kölcsönös korlátozásával és az integrációval próbálják társadalmaikat - a globális - versenyben tartani. Nem öncél tehát az európai integrációs követelmények teljesítése, miként a sokat emlegetett nemzetközi világpiaci versenyképesség javítása sem.
Online ár:
890 Ft