Klímavédelem az energiajogban - szabályozási modellek Németországból

Összefoglaló

Németországban energiapolitikai fordulat (Energiewende) néven a második világháború utáni korszak eddigi legnagyobb vállalkozása zajlik. Az ország felhagy az atomenergia előállításával, nagy arányban fejleszti a megújuló energiatermelési kapacitásait, decentralizálja energiarendszerét, az energiahatékonysági mutatókat jelentősen javítva komoly energia-megtakarításokat ér el, s mindezzel egyidejűleg radikálisan csökkenti az üvegház hatású gázok kibocsátását az ágazatban. Az energiapolitikai fordulat céljai és tényei a hazai gazdasági és energetikai szakembereket is foglalkoztatják, és a közvéleményt formáló médiumok is gyakran utalnak azokra. A jogtudományi megközelítés mind ez ideig háttérbe szorult, holott rendkívül érdekes az is. A társadalom széles rétegeit és a gazdaság legkülönfélébb alrendszereit érintő kihívásoknak ugyanis csak egy fejlett, a műszaki és természettudományos fejlődést naprakészen követő, közgazdasági szempontból is hatékony, egyidejűleg az érintettek alkotmányos jogait védő szabályozás képes megfelelni. E szempontok mellett az EU klímavédelmi követelményeinek való megfelelés, valamint a közigazgatási és polgári jog hagyományos megoldásainak az alkalmazhatósága is könyvtárnyi jogtudományi szakirodalom táptalajává vált Németországban. Mindez immár nem csak a magyar, hanem – bevallottan – a német szakértők számára is nehezen áttekinthető. Ez a könyv azzal a szándékkal készült, hogy – a legfontosabb jogszabályok és a szakirodalom lehető legszélesebb körű feldolgozása mellett – betekintést nyújtson a német szabályozásba, a legfontosabb és egyben legérdekesebb kérdéseket, mintaértékű modelleket állítva a bemutatás és elemzés középpontjába. Ehhez hasonló szemléletű, átfogó feldolgozás Németországban sem született még. Tekintve, hogy a könyv a magyar szakmai közönségnek szól, minden egyes témakörben felvillantja a magyar és a német megoldások közötti, alapvető párhuzamokat és különbözőségeket is.