Nyersanyagok és energiahordozók a világgazdaságban

Összefoglaló

TARTALOM
Bevezetés 5
A gazdasági növekedés és a nyersanyagbázis általános összefüggései 11
A hazai nyersanyagbázis jelentősége a gazdasági növekedésben 11
Nézetek a nyersanyagforrások kimerülésének növekedéskorlátozó szerepéről 14
A nyersanyagkészlet fogalmának értelmezési problémái 22
A "fokozódó nyersanyagszűkösség doktrinája" az empirikus tények tükrében 42
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők 58
A műszaki fejlődés hatása 58
Az üzemméretek növekedéséből származó megtakarítások 60
Helyettesítés 60
Külkereskedelem 63
Újrafelhasználás 64
Az "árrobbanás" és "kimerülés" 70
A tőkés nemzetközi kitermelőipar és a nyersanyagpiacok szerkezeti változásai 78
A tőkés nemzetközi nyersanyag- és energiaellátás "klasszikus rendjének" felbomlása a hetvenes években: néhány összefoglaló megállapítás 78
Erőviszony-módosulások a nemzetközi kitermelőipar fő szereplői között 81
Változások a külföldi kitermelőipari beruházások területén 85
Japán rendszerszemléletű beruházási stratégiája 100
A külföldi beruházások finanszírozása 104
A nyersanyagtermelő kapacitások hosszú távú bővítésének finanszírozási problémái 109
A piaci struktúra változásai: a globális nyersanyagoligolóliumok fokozatos "eróziója", kompetitívebb piaci struktúrák kialakulása 115
A nyersanyag-kereskedelem formáinak változásai 122
A nemzetközi vállalatokon belüli nyersanyagforgalom 123
Hossző lejáratú szállítási szerződések növekvő jelentősége 127
A szabadpiacok csökkentő jelentősége 132
A nemzetközi vállalati és kormányzati termelői kartellek szerepe a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatokban 133
A nemzetközi vállalati kartellek ár- és piacszabályozó szerepe 134
Törekvések kormányzati termelői kartellek létesítésére a harmadik világban 135
A sikeres kormányzati kartell ideális feltételrendszere 141
A nemzetközi áruegyezmények piacszabályozó szerepe 153
Exportbevétel-stabilizáció mechanizmusok 159
A nyersanyagpiacok szabályozása és az új nemzetközi gazdasági rend 167
A nyersanyagok mint a nemzetközi kapcsolatok "problematikus" tényezői 167
Az UNCTAD integrált nyersanyagprogramja, mint az új nemzetközi gazdasági rend egyik fő eleme 178
Néhány következtetés 189
Nyersanyag- és energiapolitika a fejlett tőkés országokban 192
A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai az 1973-1974. évi válság előtt 192
A nyersanyag- és energiapolitika általános céljai és következményei 192
A nyersanyag- és energiagazdálkodásra ható legfontosabb tényezők 195
A hazai kitermelőipar fejlődésének problémái 195
A nyersanyag- és energiafüggőség mértéke és jellege 200
A nyersanyag- és energiaintenzitás alakulása 211
A nyersanyag- és energiagazdálkodás institucionális és szabályozási rendszere 215
Nyersanyag- és energiapolitika az 1973-1974. évi válság után 223
A nyersanyag- és energiapolitika cél- és eszközrendszerében az árrobbanás és az energiaválság hatására bekövetkezett változások: összefoglaló megállapítások 223
Az energiapolitikai rendszer kereteinek kitágulása, a nyersanyag- és energiapolitika fokozódó intézményesedése, a kormányzati politika szabályozó szerepének erősödése 225
A kereslet növekedésének mérséklésére irányuló törekvések és korlátok 234
A nyersanyag- és energiaigényesség csökkentése struktúra-politikai eszközökkel 256
A hazai ásványvagyon átértékelődése 259
A szén szerepének átértékelése 266
A nyersanyag- és energiaimport korábbinál nagyobb fokú viszonylati diverzifikálása, a politikailag megbízható ellátási források felé való orientálódás 274
Az energiamérleg kiegyenlítettebb, diverzifikáltabb termékszerkezet irányában való módosítása 276
Változások a külföldi kitermelőipari beruházások terén 280
Törekvés a fogyasztóországok nemzetközi összefogására és annak intézményesítésére 286
A gazdasági és stratégiai célú készletezési politika szerepének fokozódása 292
Nyersanyag- és energiapolitika Kelet-Európában 297
A nyersanyag- és energiapolitika fő vonásai 1973-1974 előtt 297
A hiány okai a keresleti oldalon 299
A hiányok okai a kínálati oldalon 307
A nyersanyag- és energiapolitika a KGST-országokban 1973-1974 után 314
A hazai nyersanyag- és energiakészletek fokozottabb hasznosítása 314
Az energiamérleg szerkezeti változása 321
Keresletszabályozás: célok és váratlan fejlemények 323
A fejlett tőkés országok és az európai KGST-országok energiatakarékossági teljesítményének összehasonlítása 334
A KGST-n belüli nyersanyag- és energia-együttműködés 337
A KGST-ből való beszerzés távlati lehetőségei és feltételei 343
A KGST-országok nyersanyag- és energia-együttműködése a fejlődő országokkal 352