A kötet tanulmányai többek között olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy miként határozható meg a történelmi és az irodalmi esemény, hogyan válik ön- és világértelmezést átalakító módon a történés eseménnyé, és ebben milyen szerepük van a mediális összetevőknek. Az esemény, illetve a trauma jelenségének vizsgálata magában foglalja az irodalmi - és nem csak irodalmi - nyilvánosság szerkezetének irodalom- es médiatörténeti, valamint történettudományi szempontú elemzését. Az interdiszciplináris közelítésmódot az indokolja, hogy az irodalmi esemény értelmezhetőségét nem lehet elválasztani sem a történelem tapasztalatától, sem annak a nyilvánosságnak a szerkezetétől, amelyben - eseményként - megjelenik. A különböző tudományterületek kutatóinak közös munkája széles perspektívát kínál, a kötetben szereplő írások eltérő szempontok alapján, változó hangsúllyal közelítenek történelmi és irodalmi esemény, valamint az azok létrejöttét előfeltételező nyilvánosság korszakonként és kultúránként változó kondícióinak vizsgálatához. Ami így kirajzolódik, az a közvetítőrendszerek, illetve a modern irodalmi formák, beszédmódok és a kulturális nyilvánosság értelmező-alakító, helyenként jelentékeny diszkurzív különbségeket feltáró feszültsége, az esztétikummal való, korántsem problémamentes viszony, valamint a történeti-személyes tapasztalatot elbeszélő szövegek műfajilag és műnemileg is szerteágazó sokrétűsége.
A kötet szerzői: Bednanics Gábor, Bengi László, Bolgár Dániel, Dánél Mónika, Fodor Péter, Gyáni Gábor, Halász Hajnalka, Hansági Ágnes, Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Lénárt András, Lőrincz Csongor, Menyhért Anna, Smid Róbert, Szirák Péter, Vajda Károly
Hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk, ha rájövünk, hogy fájó emlékeinktől...