Rejtelmek labirintusában

Összefoglaló

„Ha ismerjük magunkat, azaz ha már sok fáradságot pazaroltunk a saját énünk vizsgálatára, akkor érdekelni kezdenek bennünket az emberek. Nemcsak az érdekes emberek, a társaságbeli különlegességek és ritka példányok, hanem kivétel nélkül mindannyi. Reájövünk, hogy könnyelműség mindenkit, akivel érintkezünk, legalább felületesen meg nem vizsgálni, miután idő van reá, és a dolog mulatságnak is érdekes. Az adatok önmaguktól kínálkoznak. Az akaraterőről, az érzelmi életről, a gondolkodásra, elmélkedésre való hajlamról a mozdulatokban, a beszédben, az arckifejezésben, a fejtartásban, a tekintet kvalitásában felvilágosításokat kapunk. Az emlékezőtehetség, a lelki differenciálódottság, a kifejezőképesség, az önismeret, az emberszeretet(?), a szexuális diszpozíciók, az önzésre és önzetlenségre való hajlamok szintén megnyilvánulnak bizonyos szimptómákban, amelyeket kezdetben nehezen tudunk értékesíteni, rendezni és összefoglalni, de amelyeket később folyton csökkenő hibával dolgozunk fel számításainkban. Hiszen a lelki tulajdonságok egy része már pszichofizikailag is mérhető.”

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.