ELŐSZÓ
Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgatók kezébe. Könyvünk szerkezetét, tárgyalási metodikáját és tartalmát tehát elsősorban egyetemi tankönyv jellege határozza meg. Ezért fokozott figyelmet szenteltünk a szakterület általános és legfontosabb ismereteinek arányos közlésére, még abban az esetben is, ha egyes részek - a jelenleg legvitatottabb tudományos problémák - a szakemberek, a szerzők érdeklődésének megfelelően bővebb tárgyalást igényeltek volna.
A könyv a középkor építészetét a stílusperiódusok szokott felosztásában vizsgálja: az első rész súlypontjait tekintve a bizánci és az iszlám, a második a román stílusú, a harmadik a gótikus építészetet tárgyalja. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
Bizánc és az iszlám építészete 9
A római császárság késői korszakának építészete 11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján 11
A császári székhely: Palatium Sacrum 12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei 15
A háztemplom - domus ecclesiae 15
A sziklatemplom 16
Az első keresztény temetkezőhelyek 16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313) 20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306) 20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337) 22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái 22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete 23
Róma: San Salvator (312-319) 23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete 23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom 24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra 27
A társművészetek alakulása 28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 28
Az epigon császárok korának építészete (337-378) 29
A negyedik századi püspöki székesegyház 29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.) 30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai 30
Róma: Santa Constanza (340 körül) 30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358) 30
Theodosius építészete (379-395) 32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368) 32
Uralkodói paloták - városközpontok 33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476) 36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül) 36
Pápai építészet az 5. században 38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok 38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok 39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440) 40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje 40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete 41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642) 41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav 42
A zoroasztrianus kultuszhely 44
A tűztorony és a tűztemplom 44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása 46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája 48
Társaművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta 51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban 52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete 52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi 52
A kolostortemplomok térszervezete 53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil 53
Szerkezetépítési eredmények 54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása 54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete 55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.) 55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása 56
Kereszt alapú zarándoktemplomok 59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre 60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése 62
Az alkotások architektonikus kompozíciója 63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése 65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.) 66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége 66
A város szerzetesépítészete 68
Thesszaloniké építészete az 5. században 69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok 69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.) 69
Thesszaloniké szerzetesépítészete 73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja 73
A város művészeti fejlődésének irányvonala 73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526) 74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum 74
Theodorich mauzóleuma 74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása 75
Az architektúra 75
A társművészet szerepe 76
Városépítészetük emléke a társművészetben 76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565) 80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés 80
A császári palota 81
Az uralkodó templomépítészete 81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház 81
Hagii Apostoli-székesegyház 81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom 82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység 84
A Hagia Sophia térszervezete 86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás 88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása 89
Az együttes társművészete 90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében 90
A ravennai exarchátus építészete (539-751) 91
Az exarcha palotaegyüttes 91
Az orthodox egyház építészete Ravennában 91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe 91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale 91
Az alkotások szerkezete 92
Architektonikus alakítás 93
A tárművészet 94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában 95
Az iszlám. MOhamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661) 95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye 96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750) 97
Az Omajjád-templomok térszerkezete 97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája 100
A társművészet 100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese 100
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet 101
A bagdadi-szamarrai kalifátus - az Abbaszida-dinasztia építészete (750-1258) 103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában 103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvara-rezidencia 104
Az Abbaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása 105
A kairói kalifátus építészete (868-1517) 105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879) 105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972) 107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete 107
A Bahriti-, majd Borgiti-dinasztia építészete - Kairó: Hasan szultán medresszéje (1356-1362) 108
A kairói kalifátus építészeti hatása 109
A córdobai kalifátus építészete (755-1236) 110
Córdoba központjában a La Mezquita-Sabat-Alcazar térszervezete 110
Szerkezeti és architektoniksu felépítése 111
A granadai emirátus építészete (1236-1492) 113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra térszervezete 113
Szerkezeti s architektonikus felépítése 113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete 117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig 117
Az örmény kultikus építészet térszervezete 118
Az alkotások szerkezetépítése 121
Az architektúra és a társművészeti megoldás 122
Georgia építészete a 4. századból a 13. sz.-i mongol térhódításokig 128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában 128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől 131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században 131
A feudalizálódó bizánci császárság építészete 141
A képrombolás korszakának építészete (717-867) 141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben 141
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059) 145
A császári alkotótevékenység 145
A szerzetesépítészet 145
Az athosi kolostorállam 148
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben 150
Az építészet és társművészet kapcsolata 150
Bizánc építészeti fejlődésének megállapodása (1059-1204) 154
A császári építőtevékenység csökkenése 154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése 154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása 157
A templomok társművészete 158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 158
Bizánc hatósugarában a Balkán népeinek építészete 161
A szerbek építészete 1456-ig 161
A szerb építészet kialakulása 161
Raska 12-13. századi alkotásai 161
Kosovo-Metohija 13-14. századi építészete 164
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre 168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján 168
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa 173
A bolgárok építészet 1393-ig 173
Uralkodói központok az első birodalomban 173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei 175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok 175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei 176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet 1767
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393) 177
Feudális építészeti széttagozódás 177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet 186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.) 186
Különböző művészeti hatások 186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben 187
Cozia szerzetesépítészete 188
Voronet szerzetesépítészete 190
Curtea de Arges püspöki építészete 190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában 191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.) 191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml 191
A fejedelmi templomépítészet kezdete 191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054) 192
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238) 196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása 196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században 196
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.) 198
A 10. századi faépítészet 198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban 199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása 200
A polgárosodó városi lakosság művészete 202
Novgorod polgári építészetének fellendülése 202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.) 203
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése 203
A Kreml várrendszere a 15. század végén 204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház 204
A késő bizánci birodalom építészete 209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.) 209
Nikaia városépítészeti együttese 209
A független görög fejedelemségek templomépítészete 209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460) 212
A frank fellegvár 213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája 213
A település egyházi építészetének fellendülése 213
Az építészet és társművészet 213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430) 216
Thesszaloniké 14. századi templomalkotásai 217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453) 217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban 217
Konstantinápoly pusztulása (1453) 218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában 219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.) 219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete 219
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása 220
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.) 222
Medresszék a mongol építészetben 222
A mongol kánok mauzóleumai 226
Oszmán-török építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly-Isztambul területén (14-16. sz.) 227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása 227
Az oszmán-török dzsámi kezdetei típusai 227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj 227
A szultáni alapítású dzsámik 227
Irodalom 231
Román építészet
A népvándorlás népeinek építészete 239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre 239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet 241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet 245
A kora feudális frank állam - a Karoling-birodalom 245
A preromán építészet 246
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők 259
A román stílus kialakulása és az elnevezés eredete 260
A társadalom építészeti igényei a román korban 260
A román építészet főbb épületfajtái 260
Templomok 260
Kolostorok 262
Várak 262
Lakóházak 265
Városok 267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre 268
Építőanyagok 268
Munkaeszközök 269
Épületszerkezetek 270
Építésszervezés. Technológia 276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre 278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására 281
A művészet eszmei tartalma a román korban 281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában 282
A román kori szobrászat 283
A román kori festészet 287
A román építészet interregionális művészi kifejezésmódjai 290
Téralakítás 291
Tömegalakítás 293
Homlokzat és részletképzés 294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai 299
Francia román építészet 299
Burgundia 300
Provence 308
Auvergne és Languedoc 315
Auvergne 317
Languedoc 318
Aquitania 318
Normandia 327
Francia román világi építészet 333
Angol román építészet 338
A hispániai államok román építészete 350
Itáliai román építészet 356
Lombardia 356
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15. sz.) 365
Toscana 367
Róma és környéke 375
Dél-Itália és Szicília 378
Az itáliai világi építészet 381
Német román építészet 383
A szász dinasztia kora (919-1024) 383
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) 389
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) 399
Német román világi építészet 404
Skandinávia román kori építészete 408
Svájc román kori építészete 409
Hollandia és Belgium 410
Osztrák román építészet 410
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416
Világi építészet a cseh királyságban 422
A lengyel királyság román építészete 423
Lengyel román világi építészet 428
Irodalom 429
Gótikus építészet
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása 433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás 433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet 434
A középkori város típusai 435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában 437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása 438
A "gótikus" elnevezés eredete 438
Stílusperiodizáció 439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350) 441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele) 441
Ile-de-France gótikus építészetének gyökerei 442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben 443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek 447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai 454
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század) 465
Chartes, az első érett gótikus katedrális 465
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális 472
Amiens, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális 477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális 481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban 483
Ile-de-France 489
Normandia 495
Burgundia 495
Dél-Franciaország és Spanyolország 495
Anjou 496
A francia katedrális gótika elterjedése Európában 501
Anglia 502
Németország 504
Itália 511
A ciszterciták építészete 513
A cisztercita rend építészeti előírásai 514
A cisztercita építészet korszakai 516
Burgundia 519
Itália 521
Németország 523
Ausztria 528
"Latin-gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország 530
Albi székesegyháza - "Isten erődje" 533
A kolduló rendek építészete 537
Itália 538
Franciaország 543
Spanyolország 545
Németország 545
Anglia gótikus építészete 549
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) 550
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) 556
Függélyes stílus - Perpendicular (1350-1550) 560
Kései gótikus kápolnák Angliában 561
A kései gótikus katedrális építészet -flamboyant stílus 565
Németország gótikus építészete 571
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában 572
Trier. Liebrauenkirche - centrális gótikus tér 574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában 574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa 580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) 585
Németország 585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése 586
A prágai Parler-műhey 588
Kései gótikus városi plébániatemplomok 593
A csarnokszentély 596
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal 603
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok 607
Itália 611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai 611
Világi rendeltetésű gótikus épületek 618
Városházák 618
Lakóépületek és paloták 626
Erődök és várak 629
Posztgótika 639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban 639
Irodalom 640
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
2 520 Ft
Online ár:
2 190 Ft
Online ár:
890 Ft
Online ár:
1 590 Ft