Értekezés az érzetekről - Saját képpel

Összefoglaló

Filozófiai Írók Tára 26. - Fordította, Condillac életrajzával, gondolkodása összefoglalásával és jegyzetekkel ellátta Jancsovics Ferenc - Ismertető: A Filozófiai Irók Tára Condillacnak az Érzetekről szóló értekezését adja közre ebben a kötetben. Ez a név és ez a könyvcím tapasztalásom szerint a magyar közönség jórésze előtt csaknem egészen ismeretlen. Szükséges azért a vállalkozás igazolására egyetmást elmondani. Annál is inkább, mert Condillac különben sem tartozik azok közé a filozofusok közé, akikkel bővebben és közvetetlenül szokás foglalkozni, a bölcsészettörténeti kézikönyvek pedig, még a nagyobbak is, egy-két oldalon végeznek vele.
De azért könnyű feladat lesz az Érzetekről szóló értekezés magyar kiadását igazolni. Condillac a szenzualizmusnak egyik legkiválóbb és legkövetkezetesebb képviselője. Hatása - amint a türelmes olvasónak módjában lesz arról meggyőződni - rendkívüli volt és még ma sem fejeződött be.
Az érzetekről szóló értekezés pedig főmunkája Condillacnak, amelynek legnagyobb hatása volt a maga idején s amelyet ma is legtöbbet olvasnak és idéznek. Ennyi elegendő volna igazolásul. De legjobban önmaga igazolja magát a könyv.
Akinek most kerül először kezébe az Érzetekről szóló értekezés, csodálkozik majd, hogy ez a munka, amelynek kéziratán több mint másfél századdal ezelőtt száradt meg a tinta, milyen eleven még ma is, mennyire közel áll hozzánk gondolatban, kifejezésben és a tárgyalás módjában...További ismertető: "Belelapozás".

----------------------- Tartalom: A fordító előszava 7 Fontos figyelmeztetés az olvasónak 11 A munka célja 13 Azokról az érzetekről, amelyek magukban nem ítélnek a külső dolgokról Első ismeretei az olyan embernek, aki a szaglás szervére van szorítkozva 18 A szaglás érzékére szorítkozó ember értelmének működéseiről stb. 19 A szaglás érzékére korlátozott embernek vágyairól stb. 35 A szaglás érzékére korlátozott embernek képzeteiről 37 A szaglásra korlátozott embernek alvásáról és álmairól 47 A szaglásra korlátozott embernek én-jéről, vagy személyiségéről 48 Az előző fejezeteknek folyományai 49 A hallás érzékére korlátozott emberről 51 Az egymással összekötött szaglásról és hallásról 55 Az izlés egymagában és a szaglással meg a hallással kapcsolatban 57 A látásra korlátozott emberről 59 A látás a szaglással, hallással és izléssel 69 A tapintásról, vagyis az egyetlen érzékről, amely egymagában külső tárgyakról itél Mely legkisebb fokra lehet a tapintásra korlátozott embernek érzékét megszorítani 71 Ennek az érzésében a legkisebb fokig megszorított embernek nincs a kiterjedésről és a mozgásról képzete 71 Olyan érzetekről, amelyeket a tapintásnak tulajdonítunk 74 Előzetes elmélkedések annak a kérdésnek megoldásához: hogyan jutunk el érzeteinktől a testek megismeréséhez 75 Hogyan fedezi föl testét a tapintásra korlátozott ember és tudja meg, hogy van rajta kívül is valami 77 A tapintás érzékére korlátozott ember élvezetéről, fájdalmáról, szükségleteiről és vágyairól 82 Hogyan kezdi a tapintás érzékére korlátozott ember a tért fölfedezni 84 Milyen képzeteket szerezhet a tapintás érzékére korlátozott ember? 88 Megjegyzések, amelyek hivatva vannak megkönnyíteni annak megértéség, amit a látásról fogunk mondani 101 A tapintásra korlátozott embernek pihenéséről, alvásáról és ébredéséről 104 A tapintás érzékére korlátozott embernek emlékezetéről, képzeletéről és álmairól 106 A tapintásnak legfőbb szervéről 110 Hogyan tanítja a tapintás a többi érzéket a külső dolgokról itélni A tapintás a szaglással 113 A hallás, a szaglás és tapintás együtt 117 Hogyan tanulja meg a szem a tárgyaknak távolságát, helyzetét, alakját, nagyságát és mozgását látni 119 Miért hajlandó az ember a látásnak tulajdonítani olyan képzeteket, amelyeket tisztán csak a tapintásnak köszönhet stb. 137 Egy született vakról, kinek levették hályogját 140 Hogyan lehetne egy vakonszületettet, akinek leveszik hályogját, megfigyelni 145 Arról a képzetről, amelyet a tapintással egybekötött látás ad az időtartamról 146 Hogyan ad a tapintással egybekötött látás némi ismeretet az alvásnak tartalmáról és tanít meg különbséget tenni álom és ébrenlét állapota között 149 Az ismereteknek, elvonásoknak, és vágyaknak sorozata, mikor a tapintáshoz, halláshoz és szagláshoz hozzájárul a látás 150 A tapintással egybekötött izlésről 151 Általános megjegyzések az öt érzék egyesítésére vonatkozólag 153 Olyan egyedülálló embernek szükségleteiről, készségeiről és képzeteiről, aki valamennyi érzékével rendelkezik Hogyan tanulja meg ez az ember szükségleteit válogatással kielégíteni 157 Egy magárahagyott embernek állapotáról és arról, hogy a balesetek, amelyeknek ki van téve, hogyan szolgálnak okulására 164 Azokról az itéletekről, amelyeket egy magára hagyott ember a dolgok jóságáról és szépségéről hozhat 168 Milyen itéleteket hozhat egy magára hagyott ember azokról a tárgyakról, amelyektől függ? 170 Azoknak az itéleteknek bizonytalanságáról, melyeket az érzékelhető tulajdonságok létezéséről hozunk 171 Elmélkedések azokról az elvont és általános képzetekről, amelyeket a minden társaságon kívül élő ember megszerezhet 173 Egy emberről, akit Litvánia erdőségeiben találtak 178 Az olyan emberről, aki emlékeznék rá, hogy egymásután kapta meg érzékeinek használtát 181 Befejezés 187 Jegyzetek 190 Condilac élete és művei 201 Condillac lélektana 219 Condillac logikája és metafizikája 226 Condillac mesterei és iskolája 236 Az 1777-iki kiadás változatai 251