"A császár fehérarannyal, platinával és vörösarannyal, ezüsttel, briliánsokkal és rubinokkal és minden egyébbel elhalmoztatta angol vendégeit, ami munkaanyagot kívántak, ők pedig, még idegenül ebben a bőségben, azt gondolták, e kincsáradat azzal a kötelességgel jár, hogy minden erejükkel egy legfelső kívánság teljesítésén dolgozzanak. Közben alighanem elkerülte a figyelmüket, hogy valaki, aki mindent birtokolt, a legdrágább kincsekről is könnyen megfeledkezhetett anélkül, hogy bármi hiányérzete lett volna, sőt olykor megfeledkezett még magáról az időről is, amely pedig egy halhatatlan számára is visszahozhatatlanul elmúlik.""
A világ leghatalmasabb embere, Qiánlóng kínai császár meghívja udvarába Alister Coxot, kora leghíresebb angol órásmesterét. A birodalmát vaskézzel irányító uralkodó minden reggelt versírással kezd, a Tiltott Városban elszállásolt londoni mestertől pedig olyan óraműveket rendel, amelyek mérni tudják az emberi élet különböző szakaszainak változó időérzeteit, s ekképp a boldog gyerekkor gyorsan röpülő percei és egy halálraítélt kínok közt vánszorgó órái egyaránt leolvashatók róluk. Cox három társával leleményesnél leleményesebb szerkezeteket, a korabeli finommechanika csúcsteljesítményeit találja ki és készíti el, mígnem lehetetlennek tetsző kihívással szembesül: az örökkévalóság mérésére alkalmas órát kell megépítenie. A 2018-ban Kleist-díjjal kitüntetett, világhírű osztrák szerző regénye Adamik Lajos fordításában kerül a magyar olvasók kezébe. Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb világirodalmi megjelenéseinek – Könyves Magazin"
A lehetetlen teljesítése, az elviselhetetlen túlélése és saját magunk legteljesebb alávetettsége – az osztrák Christoph Ransmayr legújabb regénye látszólag egy egzotikus 18. századi megbízatás történetét meséli el, melynek során az óra- és automatakészítő Alister Cox a világ egyik legnagyobb hatalmú uralkodójának, a kínai Qiánlóng császárnak a kívánságát igyekszik minden rendelkezésre álló eszközzel kézzelfogható formába önteni, közben viszont fontos metafizikai kérdéseket is boncolgat a létezésről, az elmúlásról és mindenekelőtt az időről. Lassan gördülő, kimondottan lírai, helyenként filozofikus nyelvezetű regény az év végi ötvenes listánk tizedik helyét megszerző Cox vagy az idő múlása, amely mondataival képes elérni, hogy olvasóként mi magunk is érezzük az idő váltakozó ütemű, hol lelassuló, hol magával ragadó sodrását.
Frankfurt, 1963. Az egész sajtó a közelgő Auschwitz-perrel foglalkozik, amikor a fiatal tolmácslányt, Eva Bruhnst egy lengyel tanú kihallgatásához hívják a bíróságra. Eva zavartan fordítja a tanúva...