Geoffrey Chaucer 14. században írt regényének kerettörténete szerint Thomas Becketet, Canterbury érsekét II. Henrik angol király utasítására rútul meggyilkolták. Az ő sírjához igyekszik zarándokok egy csoportja, akik a hosszú és fárasztó út során történetekkel szórakoztatják egymást. A mesék egy idő után egyre obszcénebb, kegyetlenebb és erotikusabb irányt vesznek. Pasolini filmjét 1972-ben a Berlin Filmfesztiválon Arany Medve-díjjal tüntették ki. A Canterbury mesék a rendező Az élet trilógiájának középső darabja.
0
az 5-ből
0 értékelés alapján