"Ha kezem elfáradt, eldobja a könyvet, s a délutáni álom hosszú lesz. Ha könyvet tartunk a kezünkben, nem gondolunk az elalvásra. Ha eldobjuk, nem gondolunk többé az olvasásra. Ez a kezdete és a vége az alvás minden művészetének." /Li Li-veng, Kína, XVII. század/
A tájnak baljóslatú és veszendő hangulata volt, és veszendő volt az a kis figura is, az utas, aki botjára támaszkodva ment át a tájon, feje fölött a hold világa.
Ki ez a veszendő utas, és vajon ...