Az offshore halála

Összefoglaló

Tartalom:

1. OFFSHORE-REQUIEM. A HATPONTOS „OFFSHORE-KIVÉGZŐ" LISTA 55
2. ADÓPARADICSOMI VÁLLALKOZÁS - LÁTSZÓLAG KÖNNYŰ SIKER, DE MILYEN ÁRON? 64
2.1. A KHM-faktor 64
2.2. Az USA adóhivatalának gyakorlata az offshore ügyletekkel kapcsolatban 68
2.2.1. Fiktív számlázás vagy túlszámlázás 71
2.2.2. Halasztott adózást kínáló offshore kompenzációs megoldások 72
2.2.3. Követelések faktorálása 72
2.2.4. Tisztességtelen biztosítási ügyletek 72
2.2.5. Offshore szerencsejáték 73
2.2.6. Offshore pénzek felhasználása hitelkártyák segítségével 73
2.2.7. A tartalom és nem a forma határozza meg az adózást 73
2.2.8. A üzleti tevékenység „áthelyezése" egy trustba nem mentesít az adózás alól 74
2.2.9. A többcéges áttételek nem változtatják meg a jövedelem jellegét 74
2.2.10. További adócsalási sémák az IRS analízisében 75
2.2.11. A vagyon hazahozatalának néhány legnépszerűbb módszere 76
2.2.12. Az adóparadicsomok szerepe 77
2.2.13. Pénzmosás 78
2.2.14. Cégalapítók és segítők 79
2.2.15. Amikor az ügyfél jelenti föl az adóoptimalizálásban segítő ügynökséget 80
2.2.16. A bejelentők jutalma 15-30% közötti júdáspénz 80
2.2.17. Az elítéltek 81%-a börtönbüntetést is kap, átlagosan 44 hónapot 85
2.2.18. Az offshore cég tulajdonosának (UBO) felderítése 90
3. MIRE (VOLT RÉGEN) JÓ AZ OFFSHORE CÉG? 95
3.1. Az előnyök (hamis) ígérete 95
3.2. Kivonható-e az offshore vállalkozás a hazai adózás hatálya alól? 99
3.3. Milyen veszélyeket rejt az UBO számára az offshore külföldi joga? 100
3.4. Elérhető-e adóparadicsomban anonimitás? 100
3.5. Könnyen megszüntethető-e az offshore vállalkozás nemkívánatos következmények nélkül? 102
3.6. Megválhat-e a magyar magánszemély az adójogi illetőségtől? 103
3.7. Lehet-e kozmetikázni a gazdasági eredményt a gazdasági elszámolásokban offshore vállalkozások bevonásával? 103
3.8. Lehetséges-e a hazai vállalkozás adóalapjának csökkentése adóparadicsomi vállalkozással lebonyolított ügyletek révén? 104
3.9. Ajánlatos-e idegen offshore pénzügyi vállalkozásokba beszállni befektetőként, illetve üzletelni velük? 104
3.10. Érvek és ellenérvek az offshore üzletek jogosságának igazolhatósága mellett és ellen 105
4. FOGALMAK 106
4.1. A Game Starttól a Game Overig - az offshore rövid története 106
4.2. Miért és hogyan alakult ki az offshore iparág? 108
4.3. Az offshore iparág résztvevői; a közvetítő és közreműködő ügynökségek, ügyvédek, tanácsadók, privátbankárok - és felelősségük 109
5. A TITOKBAN - ENGEDÉLY NÉLKÜL KÉSZÍTETT - HANGFELVÉTEL FELHASZNÁLHATÓSÁGA A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁSBAN 114
6. AZ OFFSHORE KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA: A PARADICSOMI ÁLLAPOTTÓL A BEFAGYASZTÁSIG 119
6.1. Nemzetközi erőfeszítések az offshore ellehetetlenítésére 119
6.2. A tényleges tulajdonos nemzetközi jogsegély nélküli felderítése 130
6.3. A vég kezdete: a tényleges üzleti tevékenység helyének feltárása 136
6.4. Az offshore cég magyar belföldi illetőségű adóalany 139
6.4.1. A belföldi illetőségű adóalany, a külföldi illetőségű adózó és a külföldi személy elhatárolása 140
6.4.2. Az offshore számlák hitelességi problémái 148
6.4.3. A telephely meghatározása 165
6.4.4. Ügyvédek offshore képviseleti joga is telephelyet valósíthat meg 170
6.4.5. A telephely a Taotv. meghatározásában 173
6.4.6. A cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenység 175
6.4.7. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének társasági adóalapja 176
6.4.8. A külföldi, fióktelepnek nem minősülő (cégnyilvántartásba be nem jegyzett) telephelye 178
6.4.9. Kereskedelmi képviselet 179
7. MIÉRT MAGYAR BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ADÓALANYOK A KETTŐS ADÓEGYEZMÉNYES OFFSHORE CÉGEK? 182
8. TRANSZFERÁR-SZABÁLYOZÁS 198
9. MITŐL ILLEGÁLIS AZ OFFSHORE CÉG HASZNÁLATA „ADÓTERVEZÉSRE"? 199
9.1. UBO tervez - Adó-Szentháromság végez 201
9.2. Miért illegális az offshore céges beszámlázás magyar cégbe a Taotv. alapján? 204
9.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az offshore konstrukciók létalapját szünteti meg 207
9.4. Az alkotmánybírósági gyakorlat 216
9.5. Adóparadicsomi/offshore tervezés és visszaélés az európai közösségi jogban lefektetett alapvető szabadságok figyelembevételével 234
9.5.1. Előzetes megfontolások 237
9.5.1.1. A tárgyi jog kiüresedése és a tárgyi jogban való megrekedés egyidejű jelenléte 237
9.5.1.2. A joggal való visszaélés paradoxonja 240
9.5.2. Jogesetek 242
9.5.2.1. Adóemigráció 242
9.5.2.2. A közösségi joggal való visszaélés objektív és szubjektív feltételei 244
9.5.2.3. A határon átnyúló adóügyi együttműködés harmonizációja 245
9.5.2.4. Alapvető EK-szabadságok és az ellenőrzött külföldi társaságokra irányuló szabályozás 246
9.5.2.5. A részesedéscsere illegalitása 252
9.5.2.6. Alultőkésítés és az egyezményi jogkorlátozó klauzula alkalmazhatósága 254
9.5.2.7. Harmadik országbeli személyek kizárása az alapvető EK-szabadságokból és a nemzeti adókedvezmények megvonása valós gazdasági jelenlét hiányában 256
9.5.2.8. Az adózónak biztosítandó ellenbizonyítás követelménye 259
9.5.2.9. A külföldi jövedelem ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb szabályok alkalmazhatósága 262
9.5.3. Összegzés: az európai közösségi szabadságjogok nem nyújtanak védelmet az offshore konstrukciók elleni hatósági fellépéssel szemben 263
10. ADÓTERVEZÉS, ADÓELKERÜLÉS, ADÓCSALÁS ELKÜLÖNÍTÉSE 266
10.1. Az adóztatás hatása a gazdasági élet szereplőire 266
10.1.1. Képzetlenség, hatékonytalanság, versenyképtelenség 274
10.1.1.1. A magyar titok: „Időben kell lelépni!" 281
10.1.1.2. A Világgazdasági Fórum „gyászjelentése" 283
10.1.1.3. Szocializmusból szocializmusba 288
10.1.1.4. Offshore céges fantomizálás sikertelensége a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában 300
10.1.2. A 10%-os adómértékek és járulékok hatásai 317
10.1.3. Aki nem adócsaló, az tönkremegy? 325
10.1.4. A megszüntetendő adónemek 341
10.2. Adótervezés, adóelkerülés, adócsalás elkülönítése 349
10.2.1. A belföldi adóilletőségű offshore révén megvalósított alapbűncselekmények 353
10.2.1.1. A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 354
10.2.1.2. A számvitel rendjének megsértése 358
10.2.1.3. Adócsalás 361
10.2.1.3.1. Szándékos adócsalás esetén az önellenőrzés vagy az elmaradt adó megfizetése nem mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól 368
10.2.1.3.2. Ha az adócsaló jóhiszeműen jár(na) el az adócsalás elkövetésekor 369
10.2.1.4. Csalás 370
10.2.1.5. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás 373
10.2.1.6. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése 375
10.2.1.7. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése 376
10.2.1.8. Csődbűncselekmény 378
10.2.2. Az elévülési idő meghatározása az adójogban 384
10.2.2.1. Az illeték elévülési ideje 385
11. VÁLTOZÁSOK A HATÓSÁGI BŰNÜLDÖZÉSI GYAKORLATBAN 387
11.1. Adóhatóságok 387
11.1.1. Információcsere 391
11.1.1.1. Az „olasz meló" 392
11.1.2. Az egyes államok közötti automatikus adóinformáció-csere 395
11.1.3. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményeken alapuló információcsere 396
11.1.4. Az automatikus információk jogcímei 397
11.1.5. Az automatikusan kapott információk használata 399
11.1.6. Az APEH közeljövőbeli gyakorlata 401
11.1.7. Agresszív adótervezés (Agressive Tax Planning, ATP) 404
11.1.8. Az APEH információcserével kapcsolatos statisztikája 406
11.1.9. Behajtási jogsegély 409
11.1.10. Láncolatos és carouselügyletek feltárásának tapasztalatai 411
11.1.11. Miért megbízhatatlan és lassú az EU-s adóinformáció cseréje? 416
11.1.12. Az áfacsalás elleni egységes EU-s áfaszoftver, online ügyfélbankszámla-elszámolási rendszerrel 418
11.1.13. Az OECD fehér-, szürke- és feketelistája 419
11.1.14. A „fehérlistás" időhúzás és Liechtenstein kapitulációja 421
11.1.15. Az adóhatósági információgyűjtés gyakorlata a fejlett államokban 423
11.1.16. Az USA adóhivatala az offshore céges bankkártyák forgalmi adatainak birtokában 423
11.1.17. A német adóhivatal és a titkosszolgálati eszközök 427
11.2. VPOP 430
12. ADÓÜGYMORZSÁK 440
13. AZ OFFSHORE CÉG MINT A PÉNZMOSÁS LEGFŐBB ESZKÖZE 446
13.1. A piszkos pénz 448
13.2. A pénz „mázsálva" 451
13.3. A pénzmosás büntetőjogi szabályozása 464
13.4. A pénzmosás tárgya 468
13.5. A pénzmosás legfőbb eszköze 472
13.5.1. Pénzmosás a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyonnal 473
13.5.2. Pénzmosás a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó vagyonnal 475
13.5.3. A pénzmosás minősített esetei 476
13.5.4. Gondatlan pénzmosás 478
13.5.5. Miért minősül pénzmosónak az offshore cégtulajdonos UBO? 480
13.5.6. UBO és Tsai Pénzmosó Ltd. 482
13.5.6.1. Tettesség - társtettesség 482
13.5.6.2. Az offshore cégeladók és ügyvédek mint bűnrészesek: felbujtók és bűnsegédek 484
13.5.6.3. A közvetett tettesség 489
13.5.6.4. Mulasztásos bűnsegély 489
13.5.6.5. A bűnszövetség és bűnszervezet 497
13.5.6.6. A büntetés enyhítése 503
13.5.6.7. Vagyonelkobzás 505
13.5.7. A terrorizmus finanszírozása 508
13.5.8. A hawala mosoda: pénztovábbítás pénzmozgás nélkül 513
13.5.9. A pénzmosás- és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó magyar jogszabályi előírások 520
13.5.10. Pénzmosásgyanús, szokatlan tranzakciók 522
13.6. Az Egmont Group mint a FIU-k „atyja" 535
13.7. Információgyűjtés a hatósági adatbázisokból 544
14. OFFSHORE ÜGYLETEKBEN ILLETÉKES TOVÁBBI HATÓSÁGOK 549
14.1. Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 549
14.2. Interpol 553
14.3. Ügyészség 554
14.3.1. Az adócsalás bűncselekménye alól nem „ment fel" az önellenőrzéssel megfizetett adó 558
14.3.2. A nyomozás megindításának alapja 562
14.3.3. A büntethetőséget kizáró és megszüntető okok 566
14.3.4. Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés, házkutatás, lehallgatás 568
14.3.5. A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása 574
14.3.6. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 575
14.3.7. Titkos információgyűjtés 576
15. LÁTSZÓLAG LEGÁLIS ÉS LÁTSZÓLAG ADÓMENTES KONSTRUKCIÓK: JELLEMZŐ PÉLDÁK 579
15.1. Vagyon külföldi társaságban, trustban, alapítványban, más hasonló szervezeti egységben tartása 579
15.1.1. Az offshore-ba juttatott vagyon forrása belföldi magánszemély 584
16. CIPRUSI RÉSZESEDÉSCSERE FELHASZNÁLÁSA ADÓTERVEZÉSRE - MINT A LEGGYAKORIBB ADÓCSALÁSI MÓDSZER AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG-ADÓ ELKERÜLÉSÉRE 594
16.1. Az adójogi következmények megítélése a gazdasági tartalom (a valós üzleti cél) alapján 600
17. CIPRUSI IGAZGATÓTANÁCSI TÉRÍTÉS ADÓKÖTELEZETTSÉGE 605
18. MIÉRT ILLEGÁLISAK AZ OFFSHORE BEJEGYZŐK ÁLTAL JAVASOLT ALÁBBI KONSTRUKCIÓK IS 617
18.1. Az illegalitásteszt 617
18.1.1. Haszonhúzó és kedvezményezett 620
18.2. Osztalék adómentesen? 624
18.3. Tőzsdézés, egyéb árfolyamnyereségek és kamat adómentesen? 625
18.4. Üzletrész-értékesítés adómentesen? 625
18.5. Jogdíjból származó jövedelem adómentesen? 626
18.6. Külföldről származó jövedelmek adómentesen? 627
18.7. Külkereskedelmi tevékenység adójának csökkentése? 632
18.8. Elektronikus/internetes értékesítés offshore-ral adómentesen? 636
18.9. Magyarországi ingatlan offshore tulajdonban? 639
18.10. Offshore kölcsön magyar adóalanyoknak? 644
18.11. Vagyonosodási vizsgálat, vagyonvédelem, vagyonbiztonság offshore-ral? 649
18.12. Öröklés, ajándékozás, vagyonátadás illetékmentesen? 652
19. US LLC, INC., CORP., LTD. JÖVEDELMÉNEK ADÓKÖTELEZETTSÉGE 658
19.1. Narancsbőr az USA testén: 217 000 cég egy Orange Street-i irodaházban, Delaware államban 659
19.2. Az LLC-ről általában 663
19.2.1. Az LLC adózása az Egyesült Államokban 665
19.2.2. Az LLC adószáma 666
19.2.3. Az LLC használata az adótervezésben 668
19.2.4. Gyakori tévinformációk az LLC-vel kapcsolatban 668
19.2.5. A ScienNet LLC, mint az LLC-k magyar „állatorvosi lova" 670
19.3. Az S Corporation 675
19.3.1. Az S Corp. használata az adótervezésben 677
19.3.2. Az S Corp. használatának csapdái 678
19.4. A C Corporation 678
19.4.1. Az C Corp. (S Corp.) téves használata offshore célra 681
20. GAME OVER, A BANKTITOK HALÁLA 687
20.1. A svájci banktitok eredete 688
20.2. Az adóelkerülés és adócsalás elkülönítése Svájcban 693
20.3. Adatlopás és beárulás 699
20.3.1. Falciani - HSBC 699
20.3.2. Elmer - Julius Baer 701
20.3.3. Kieber-LGT 703
20.3.4. ? - Credit Suisse 706
20.3.5. F. - Liechtensteinische Landesbank 707
20.3.6. Amikor az elítélt adócsaló bepereli az adatait nem megfelelően őrző bankját 708
20.3.7. És amikor azért is, mert gyanús offshore alapokba fektették pénzét az állítólagosán nem kielégítő tájékoztatás mellett 709
20.4. A vég kezdete 709
20.4.1. Amikor a bank jelenti föl az ügyfelét 709
20.4.2. Az UBS bukása 712
20.4.2.1. A postafiókkirályok 718
20.4.3. A svájci privátbankár mint űzött vad 722
20.4.4. A közeljövő feltárja a bankszámlamúltat 722
20.5. Egy magyar vonatkozású svájci banktitokügy 727
20.6. Az ausztrál banktitokvég 730
21. MIÉRT ILLEGÁLIS A KÜLFÖLDI RENDSZÁMÚ GÉPKOCSI HASZNÁLATA MAGYARORSZÁGON? 734
21.1. Szlovák fantomcégek és fantomlakcímek 756
21.2. Bérelt német rendszámú kocsik illegalitása 760
21.3. „Egzotikus" rendszámú - Dubaj, Cook-szigetek, Vanuatu stb. - kocsik illegális használata 765
21.4. Amerikai rendszámú kocsik illegális használata 766
21.5. Vagyonadó 2010-től bizonyos külföldi gépjárművekre is 782
22. ADÓILLETŐSÉG-VÁLTÁS 784
2 2.1. A svájci adóilletőség 785
22.2. A monacói adóilletőség 788
22.3. A szlovák adóilletőség 789
22.4. Adóilletőség-vált ás egyezményes helyszínre 791
22.5. A jövedelemszerzés helye 792
22.6. A személyijövedelemadó-törvény hatálya 794
22.7. Az adóilletőség belföldi meghatározása 795
22.8. Az illetőség meghatározása a kettős adóegyezmények szerint 796
22.9. Az illetőség meghatározása az egyezmény nélküli helyszínek esetében 797
22.10. Az EU/EGT-állampolgárok szabad utazási és tartózkodási jogáról 801
22.11. Non-dom ügyek 803
23. A 2010. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK 807
23.1. A személyijövedelemadó-törvény változása 807
23.2. Ingatlannal rendelkező társaság külföldi magánszemély tagja 808
23.3. Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj 30%-os forrásadója 808
23.4. A természetbeni juttatások adóemelése 810
23.5. Örökléssel szerzett értékpapír 811
23.6. Átszámítás forintra 811
23.7. Amnesztiás jövedelem 812
23.8. A társasági adó változásai 813
23.8.1. Külföldi szervezet „reloaded" 813
23.8.2. Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) 814
23.8.2.1. Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóalapja 820
23.8.2.2. Ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adója 821
23.9. Bejelentett részesedés 821
23.10. Ingatlannal rendelkező társasági tag adója 823
23.11. Kapcsolt vállalkozás 826
23.12. Szokásos piaci ár 827
23.13. A főszabály-módosulás a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyének meghatározására 827
23.14. Illetékek 830
23.15. Feltételes adómegállapítás 833
23.16. Egyéb módosítások 834
23.17. Vagyonadó az offshore tulajdonú hajóra, légi járműre és gépkocsira is 835
24. GAME OVER - AZ OFFSHORE HALÁLA. VAN-E ÉLET A HALÁL UTÁN? 837
24.1. Substance over form 841
24.2. Az adóalany jogorvoslati lehetőségei a nem büntetőeljárásos adóügyben 843
25. ADÓAMNESZTIA: FELOLDOZÁS A RÉGI BŰNÖK ALÓL? 851
25.1. Amnesztiapróbálkozások a világban, s eredményük 852
25.2. A sikertelen magyar amnesztia 860
25.3. Az APEH amnesztia-útmutatója 863
25.3.1. Az amnesztiatörvény használhatatlan része 869
25.3.2. Hogyan értelmezhető az utólagos adómegállapítás tilalma és a büntetőjogi felelősség kizárása? 881
ZÁRSZÓ 888
UTÓIRAT 894
MELLÉKLETEK 901
FOGALOMTÁR 929
FELHASZNÁLT IRODALOM 935
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 965