Az ország jellegzetesen aprófalvas megyéjében, Baranyában, már az 1970-es évek közepétől sajátos művelődési kezdeményezések, módszertani modellek születtek, amelyek az elszigetelt, elkülönült kulturális gyakorlat megújítására vállalkoztak. Az átfogó, komplex elven működő, a közművelődésre is kiterjedő intézményi hálózatok kialakítására nem születtek központi intézkedések, ezért a baranyai térségi szintű (mai szóhasználattal: kis- és mikrotérségi) kezdeményezések országos - érdeklődésre tarthattak számot, szakmai tanácskozásokon, kiadványokban váltak népszerűvé, ugyanakkor szakmai törekvéseik több dimenzióban ma is aktuálisak, „korfüggetlenek". Felmerül a kérdés, hogy mi indokolta akkor a területi művelődési modellek baranyai példáinak kidolgozását; tér-, idő- és ellátás szerinti rendszerbe foglalását, a hálózati logika megjelenését, továbbá az akkori kutatások és kísérletek milyen tanulságok összefoglalására és újabb lehetőségek felvázolására inspirálnak most, az új évszázad elején, amikor a hálózati társadalom korunk alapvető attribútuma. E kérdésekre keresi a választ a szerző.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
890 Ft