A kathar királynő
Európa Könyvkiadó, 2024
Összefoglaló
A 13. század elején, a Bánk bán-ból és az Aranybulláról ismert korban, II. András uralkodásának idején járunk, amikor az idegen befolyás ellen lázadó magyar nemesek megölik Gertrudis királynét. De mi van, ha a gyilkosság oka nem az, amit a gyilkosok sikerrel próbáltak elhitetni az utókorral? Mi köze lehet mindehhez a katharoknak, a Vatikán által eretneknek bélyegzett és tűzzel-vassal üldözött vallási mozgalom tiszta szívű tagjainak, akik talán a Szent Grált őrizték és őrzik, akiknek talán a templomosok, majd a rózsakeresztesek az utódaik? Kik voltak, hányan voltak, és mit akartak a katharok Magyarországon? Bíró Zsófia misztikus történelmi regénye Gertrudis rendkívüli sorsát követve helyezi egészen új megvilágításba a királyi udvar véres belső harcait és az egész országot megrázó királyné-gyilkosságot.
Millenniumi napló
Az Ónody család legkisebb gyermeke, Blanka éppen a Millennium évében, 1896-ban végzi el a Felsőbb Lányiskolát, és lépi át a felnőttkor küszöbét. Ebben nagy segítségére van egy napló, amit a dédanyj...
Online ár:
4 950 Ft
Kiadói ár: 5 499 Ft
Online ár:
6 300 Ft
Kiadói ár: 6 999 Ft
Akciós ár:
2 793 Ft
Korábbi ár: 3 392 Ft
Eredeti ár: 3 990 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
5
az 5-ből
2 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Kezdjük a katharokkal! Eretnek (vagy annak bélyegezett) vallási irányzat (vagy szekta), amely a középkorban virágzott (katharosz = tiszta), mely elutasította a krisztusi tanítástól elforduló katolikus egyházat (akkor a reformáció még messze volt). A „teljes” (zsinatokon „kigyomlált” apokrif részeket is tartalmazó, s anyanyelven hozzáférhetővé tett és teendő) Bibliában hittek, a nép számára érthető misézésben, nők egyenjogúságában, a lélekvándorlásban – más istenképet teremtettek maguknak. Dél-Franciaországban, Provence-ban terjedt el leginkább, ahol a XII-XIII. században szinte kiszorította a kereszténységet (azaz akkor a katolicizmust). Albi városában volt az egyik központjuk (ezért albigenseknek is nevezték őket). A katolikus egyház tűzzel-vassal pusztította őket, nemcsak vallási, hanem politikai-hatalmi okokból is, végül 1244-ben teljesen elpusztították, az utolsó komoly erődítmény, Montsegur lerombolásával és a lakosság legyilkolásával. Miért írom le ezeket? „A kathar királynő” nem „klasszikus” történelmi regény, van benne jócskán misztikum, s nincsenek benne – a megszokott – csatajelenetek, hősi párbajok. Gertrudis királynő (aki Petőfi szerint „Gertrúd, német szajha”, a szerző szerint a kathar vallás tisztaságot és békességet hirdető híve) halála az apropója annak, hogy (minden bizonnyal haldoklás közben) végiggondolja életét, hitvallását… Nem kardcsörtetés, hanem eszmék áramlása, a történelmi események értelmezése a könyv mondanivalója. Kiknek ajánlom? Nos, azoknak, akik hisznek abban, hogy a történelmi eseményeket nem kell feltétlenül (és különösen nem belénk sulykolt művészeti alkotások alapján) a „hivatalos” álláspontnak megfelelően elfogadni, akiket érdekel a kor – egy adott eszmerendszeren át nézve. Eklektikus könyv, az érdeklődőknek 5 pont, a többiek ne vegyék meg, mert csalódnak…