Báthori Csaba új kötete kettős arcélt mutat: a költő a magyar hagyományban ritka non-sense-költészet felé tesz lépést, azaz az értelmetlenség álarcában megjelenő költeményeket gyűjt össze könyvének első felében. Ez a költői tendencia aztán, a könyv második harmadában, mindinkább a „komoly” költészet felé vezet, egy tágas költői fennsík kialakulását mutatja s megpróbálja érzékeltetni, hogy az ún. non-sense-vers is a sense, az értelmes beszédmód egyik válfaja, és a „komoly” beszédmód is tartalmazza a non-sense mélyen gyökerező elemeit. Báthori Csaba szokatlan módon vetíti egymásra a két szélső tónus árnyalatait, kötete mégis egységes: egy sokrétű, elmélyült, formailag roppant gazdag világ tükre.
…sárga mellett a két szem
a föld-éghez kötötten
lesi a messzeséget,
benne a magasságot,
magasságban a véget,
végtelen fenn-világot,
és színén és fonákján,
a láthatatlan láttán
folytat mind, megfog minket,
nyolc mínusz hét tekintet,
hogy e darabka léten
teljünk hosszan egészen.
Báthori Csaba 1956-ban született Mohácson.
1981 és 1996 között Ausztriában élt.
Költő, esszéíró, műfordító.
Művei az utóbbi évekből:
Üvegfilm (versek, 2003)
A nyíl és a húr (esszék, kritikák, 2005)
Boldog ólom (versek, 2006)
A lírikus 123 epilógja (Babits-parafrázisok, 2006)
Online ár:
3 290 Ft