Munkás-kultúra-örökség. Munkások a rendszerváltás előtt és után Kelet-Közép-Európában és Magyarországon

Összefoglaló

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül az alapanyag-A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül az alapanyag-gyártásban és bányászatban, valamint az építőiparban foglalkoztatott munkások és általában a képzetlen és alacsony iskolázottságú segédmunkások.” Egyre többen mutatnak rá itthon és a világban, hogy a munkát és a munkásságot ma már globális perspektívából kell tanulmányozni, minthogy az iparban a legtöbb munkavégzés globalizálódott [...] E 17 szerző 15 tanulmányát tartalmazó könyv széles körképet nyújt a hazai munkáskultúra és számos „ipari táj” legújabb kori történetéről, egykori gyárak, üzemek és a bennük dolgozó munkások drámájáról. A munkásság elmúlt harminc évének társadalomtudományi kutatása napjaink aktuális feladata [...] Ezek a társadalomtudományi eredmények a törvényhozás mellett a társadalompolitika más alakítóinak figyelmére is érdemesek. Tisztelettel ajánlom ezt a kötetet minden leendő olvasójának. Paládi-Kovács Attila

A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.