Oldalszám: 600 oldal
Sorozatcím: A magyar népek őstörténete
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Egyesített kiadás. Három kötet egy könyvben. Fekete-fehér illusztrációkkal. Emigrációs kiadás, gyűjteménybe való.
TARTALOM
E munka bemutatása 7
ELSŐ KÖNYV
Hun-magyar testvériség Kárpátországban 13
Mit találunk a kézikönyvekben a hunokról és a magyrokról? 13
Kik a hunok? 13
Kik a magyarok? 17
Beszélhetünk-hun-magyar testvériségről? 25
A hunok nyelvemlékei 27
Milyen nyelven beszéltek a hunok? 27
Mit tudunk a hun vagy székely írásmódról? 29
Szemelvények a székely-magyar rovásírás emlékeiből 34
A hunok rovással írt magyar nyelvű okmányai 36
A kárpáti Hunország népeinek faji sajátságai és népnevei 46
Embertani megfigyelések 46
A Hungar és Magyar név értelme 51
A Székely, Kus és Turki név értelme 56
MÁSODIK KÖNYV
A hunok és magyarok őshazájukban: a régi keleten
Első benyomásaink az Őshazáról 65
Az Őshazára utaló ismert adatok 65
Az Őshaza személy- és helyneveiben megőrzött magyar szókincs 68
Az Őshaza történeti éghajlata és első gyarmatosai 76
Magyar volt-e a Régi Kelet kultúrnyelve? 81
A kutatások jelen állapota 81
Az úgynevezett szumír és egyiptomi nyelv eredetileg ugyanaz a nyelv 87
A szumír és egyiptomi nyelv egyformán magyar nyelv 91
Rengeteg a Kr. e. évezredekből eredő magyar nyelven írt okmány 98
Az írás eredete 98
Az őshaza írásmódok alapelvei, az olvasás és az ábécé átírás 104
Rovásjelekkel írt keleti magyar nyevlemlékek 109
Egyiptomi hieroglifákkal írt magyar nyelvemlékek 119
Ékjelekkel írt mezopotámiai magyar nyelvemlékek 119
Tiszta képírással írt magyar nyelvemlékek 132
A magyar népek őshazai hitvilága 139
Az úgynevezett termékenységi vallás 139
A napközpontú világkép 146
Hol laktak az istenek? 149
Az istennevek írása 152
Mi történik a halál után? 155
A temetkezési helyekről? 162
Néhány szó a Halotak Könyvéről 166
A magyar népek őshazai államszerkezete 170
A királyi intézmény és a közigazgatás 170
A királyok trónnevei és uralkodói címei 173
Uralkodói jelvények 177
A papi intézmény 180
A vallás politizálódása 187
Az Őshaza néptörténete 192
Az Őshaza északi felének benépesítése 192
Az Őshaza déli felének benépesítése 199
A magyarok északra vonulása 203
A magyar-hun testvériség kialakulása Mezopotámiában 210
Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén 214
Magyar-hun testvérülés a Nílus völgyében 217
Az őshazai magyar nemzetek egyetemes békéje felé 230
Az idézett munkák jegyzéke 234
Tartalom 239
Tájékoztató és köszönetnyilvánítás 5
HARMADIK KÖNYV
KÜZDELEM A FEKETE BŐRŰ KUSOKKAL
Az afrikai kusok 9
Eredetük és szálláshelyeik 9
Sokféle népnevük 11
A magyarok meghódítják őket és keverednek velük 19
A "fekete" magyarok politikai öntudata 24
Ők képviselik Afrikában a magyar kultúrát ezer éven át 27
Kik örökölték a afrikai magyar kultúrát 30
Jegyzet az újabb Afrika-kutatások főbb irányairól 32
Az Indus-völgyi kusok 35
A nép és országa 35
Milyen nyelven beszélt az ország lakossága 37
Szövegeiket magyarul írták 39
Átvonulnak Dél-Mezopotámiába 42
Az indiai kusok Szuezben és Színaiban 45
A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből 50
A közép-ázsiai vagy turáni kusok 52
Eligazodás sokféle népnevük között (szkíták, hunok, stb.) 52
A szkíták magyar nyelvemlékei 60
Magyarul olvasható szkíta szövegek 62
A parthi nevű nép magyarsága 65
A kusokkal való évezredes kapcsolataink mérlege 68
NEGYEDIK KÖNYV
Küzdelem a nomád életformájú szemitákkal
A szemiták bejövetele és elhelyezkedése a magyar Őshazában 73
A szemiták eredete és népi kiléte 73
A nekik adott magyar népnevek 77
Kánaán és Szíria népei a szemiták előtt 83
Az őslakosság erőfeszítései a szemita beözönlés megakadályozására 91
A szemiták Asszíriában hont foglalnak és a "világuralom" megszerzését tűzik ki céljukul 95
Felmérik esélyeiket nyutaton: Kánaánban és Egyiptomban 99
A szemiták megszerzik a főhatalmat és leigázzák a magyar népeket 109
Forradalom Egyiptomban 109
Mózes a zsidókat asszír segítséggel kiszökteti Egyiptomból 114
Közös erővel meghódítják Kánaánt 121
A szemita "világmonarchia" megvalósítása Asszíriával 124
Az asszírok bukása 136
Jegyzett az Ószövetség forrásáról 139
A szemiták másodszor is az egész Régi Kelet urai 146
Gyülekező helyük ezúttal Perzsia 146
A zsidók egy részét visszatelepítik a Jordán völgyébe 149
A persza állam szemitizálása és a médák félreállítása 154
A szemiták másodszor is uralják az egész Régi Keletet 157
Jegyzet az Ó-perzsa nyelvről 160
Magyarok, kusok és szemiták a keleti történet utolsó felvonásában 161
A szemitákkal való őshazai küzdelmeink mérlege 162
Az idézett munák jegyzéke 165
Tartalom 173
ÖTÖDIK KÖNYV
Az őshazából a magyar nyelvű népek átköltöznek Európába és ott új hazákat alapítanak
A Régi Kelet népessége áttelepül Délkelet-Európába 7
A kutatások jelen állása 7
Magyar isten- és királynevek Kréta-szigetén 10
Magyar hely- és népnevek Krétában és az Égei szigetvilágban 14
Magyar nyelvű írások Kréta szigetén 17
A Balkán-félsziget magyar őslakossága 22
Kr. e. 1200 után szemita kötelékek nyomulnak be az Égei térségbe és a Balkánra 24
A görög nép és görög kultúra kialakulása 28
Jegyzet Homeros Odysseájáról 32
Európa nyugati részeibe is magyar ajkú népesség érkezett először 36
Miért nem tudtuk ezt mindezideig 36
A "fekete magyarok" bejövetele 41
A fehér magyarok első hulláma 44
Szántó-vető fehér magyarok érkezése 53
A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve 65
A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában 69
Az első Kelet-Európa szintén magyar alkotás 75
A vonatkozó irodalmi tanulságok 75
A név szerint ismert első keleteurópai gyarmatosok: a Cimmerek 78
A Balti-tenger partjára vándorolt Esthoni és Fenni népek és a Jeges-tenger vidékére került Permiek 79
A Volga és Káma menti magyar néprészek 87
Az első nem-magyar nép Kelet-Európában: a Szarmaták 89
HATODIK KÖNYV
A Duna középső medencéjének benépesítése
A Balkán-félszigeten át érkező úr törzsek 99
A bejövő népességre vonatkozó eddigi ismereteink 99
A helynevek felhasználása Magyarország ókori történetének nyomozásában 103
A Duna-medence népessége a bronzkor végén 110
A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe 118
A kő- és bronzkori lakosság magyar nyelven írt emlékei 122
A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla 127
Az ókori Magyarország szerepe Közép-Európa első feltárásában 133
A keleti irányból érkező turáni néphullámok 135
A turáni haza kiürítésének körülményei 135
Szkíta törzsek beköltözése a Duna-medencébe 136
A római uralom néprajzi és politikai hatása 140
Attila király az egységes dunai állameszme megfogalmazója 144
Néprajzi és politikai viszonyok a Duna-medencében Árpád fejedelem jövetelekor 151
Árpád az isteni küldetésű férfi 163
Az eredmények összegzése 172
Az idézett munkák jegyzéke 175
Szövegközi térképek
Okmánytár
Ez is elérhető kínálatunkban:
Online ár:
3 290 Ft