TARTALOM:
Előszó 11
A sport szó jelentéstörténete a magyarban és kapcsolata a rokon értelmű szókhoz 15
A sport szó az Értelmező Szótárban 15
Az első elnevezések: testgyakorlás, testgyakorlat, gymnastica, athletica, testi nevelés (testi pallérozás, test formálása, testi mívelés) 15
Az angol sport hazánkban 18
A sport szó nagyobb elterjedésének akadályai 21
A dugonicsi torna szó és a tornázás 23
A hivatalos nyelv állásfoglalása 24
Az új athletika 24
Testedző sport, testedzés 25
Testnevelés 26
A sport a századvégi sportújságokban 26
A sportsajtó és a sportnyelv 31
A sportfogalom a Nemzeti Sportban és a Sporthírlapban 32
A sport fogalma Siklóssynál 33
Napjaink sport-meghatározásaiból 34
Megjegyzések az Értelmező Szótárhoz 35
Sportjellegű tevékenységek nyelvi nyomai a nyelvújításig (896-1772) 36
Sportjellegű tevékenység kifejlődése és lelőhelye 36
Az idegen nyelvű nyelvemlékek 37
Anonymus turnamentum adata és Dugonics torna szava 37
Egy Regino-idézet nyelvi hatása 40
A XVI. századi városi krónikák és egy anakronizmus 40
Magyar nyelvemlékek 40
Sylvestertől a "verseny" kifejezője: szökjünk hamarját 41
A XVI. sz. első negyedéből: hamarját futna, töttem laptázást 41
Tinódi, Ilosvai, Heltai egy-két kifejezése 41
Egy "sporttudósítás" külföldről 1620-ból 42
A testgyakorlás a tudományban 43
A testgyakorlás Comenius iskolájában 43
Sportjellegű tevékenység szórakoztatási céllal 44
Bethlen Miklós egyéni testgyakorlása 44
A korszak szótári anyagából 44
Összegzés 45
A nyelvújítás a felvilágosodás és a reformkor testi nevelésében (1772-1849) 48
A testi nevelés szakirodalmának első magyar művelői 48
Fejezetcímbe kerül a test gyakorlása 48
Mátyus "A testnek gyakorlásáról közönségesen" 49
A testi nevelés szakkifejezés első használói 51
A testi egésségesítő gyakorlások-ról és a "mulattatás"-ról 51
A mozgások osztályozása 52
A testgyakorlás haszna a "köznépre": Vedres, Falusi 52
A görög testgyakorlás a magyar nyelvben: Kis János (1809), Szabó János 53
Az első tudományos cikk "A testet tárgyazó nevelésről" 54
A testgyakorlás helye a régi és újabb neveléstudományban 54
Önálló könyv "a testnek nevelésé"-ről 54
Könyv a lovaglás "rendszeres oktatásá"-ról 55
A sport első próbálkozásai 56
Wesselényi és Széchenyi gyakorlati sportnyelve 56
Az időszaki sajtó nyelvi anyagából: testgyakorló/testgyakorlati/gimnasztikai-intézet, uszoda, olympiai játékok, verseny, verseny(e)zők, bíróság, csónakda, sport, torna 58
Az első magyar nyelvű szakkönyv a vívásról 59
Gyakorlati szakkönyv az úszáshoz 59
Szótárainkból 60
Összegezés 60
A magyar sportélet kibontakozásának nyelvi képe (1849-1896) 65
A sport szó terjesztése és az angol hatás 65
A vadászat sportja és a lóverseny előkelő köreinben 66
Az első magyar sportújság és tudósítások az angol sportéletből 67
A Vadászműszótár -, és függeléke: a Versenyműszótár 67
A tornázás mozgalma hazánkban 68
Az elméleti alap: Bakody írásai 68
Batizfalvi és Zimányi testgyakorlati nyelve 69
A Matolay-teremtette tornaszaknyelv 70
Az evezés magyar szakkönyvet kap 75
Az 1868. évi törvénycikk "tanodai" tornatanításának nyelvi hatása 76
A "német torna" visszahatása: - az angol athletikai sportok és testedző játékok 77
Esterházy magyar tudósításai angol sporteseményekről 77
Molnár Lajos írásba foglalja a tágabb értelmű athletika nyelvét 79
A kolozsvári "Sport" című újság 82
Bepillantás a lovaglás és a lóverseny szókészletébe 83
A torna és az atlétika harca a nyelvben 83
A "magyar torna" ébredezése és az "eltornászosodás" 84
A magyar labdajátékok könyvei: Hamary és Porzsolt Lajos 86
Az első kiegyenlítő lépések a szakkérdésekben és az egységesítésre való törekvés a szaknyelvben 87
A Tornaügy (1883) és a Herkules (1884) 87
Porzsolt Lajos gyakorlati kiegyenlítő munkája 88
Az egyleti élet írásos nyelve és Szontagh Ábrahám szaknyelvi munkássága 89
A tornairodalom gyűjteményes kiadásai 91
A Sport-Világ c. szaklap (1893) és a versenyszabályok 93
Az újkori olympiai játékok előszele: újabb magyar könyvek a görög versenyekről 94
Egy-két megjegyzés az időszaki sajtó szerepéről 95
Egyes sportágak (korcsolya, vívás, kerékpár, sí, football) szakkönyvei korszakunk végéről 96
Adatok nagyszótáraink szemléjéből 98
Összegezés 98
A modern sportélet nyelve (1896-1920) 103
Az első olympiai versenyek hazai előkészületei 103
A Pesti Hírlap és a Pesti Napló hatása sportnyelvünk alakulására 103
Az olympiai versenyprogram hiteles fordítása a Sport-Világban 104
Születő sportkifejezések 105
Tudósítások az olympiai játékokról: a Pesti Hírlap és a Pesti Napló stílusa 106
A sikeres sportszereplés következménye 107
A testi nevelés újabb könyvei 107
Modern könyv a sportok egészségtanáról 108
Az újonnan tanult sportanyag a nyelvünkben 109
A millenium és a sport 109
A verseny-beszámolók címeiből 109
Az első újsághírek a footballról 110
Módszerváltásunk szükségességéről 111
A labdarúgás nyelvének alakulása 111
Az első helyen századunk magyar sportnyelvében 112
Bemutató a Sport-Világban 113
A labdarúgó-játék terminológiájáról általában 113
A terminológia elemzése 115
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap kapcsolata a labdarúgáshoz 118
A labdarúgás első jelentkezése közvetlenül a világháború után 121
Kialakul az úszás verseny-terminológiája 122
Az első magyar olympiai diadal a sajtó nyelvében 122
Adatok a sajtó hazai beszámolóiból 123
Az úszóversenyszabályok 124
A vízi poló-játék szabályai magyarul 124
A Nemzeti Sport szókészletéből 124
Modernizálódik az atlétika alapszókincse 126
Az olympiai versenyek szakmai fejlődésének tükröződése a sajtóban 126
A Magyar Athletikai Szövetség Könyvtár sorozatának szakkönyve 129
Megjegyzések a tornasport nyelvéhez 129
A nehéz atlétika próbálkozásainak nyelvi emlékei 130
A súlyemelés 130
A birkózás 130
Az ökölvívás 131
Magyarosodás a vívás szókincsében 132
A kerékpározás és a tömegek nyelve 133
Az evezés nem tud kilábalni az angol terminológiából 135
A tennis magyar kifejezéseinek feltűnése 135
A céllövő sportból 136
A ping-pong v. az asztali-tennis a magyar sportéletben 137
A téli sportok (korcsolya, szín, szán-verseny, jéghockey) 137
Kisebb sportok nyelvi nyomai 139
A sportnyelv és a nyelvészet 139
Összegezés 141
Sportnyelvünk a két világháború között: - és a sportnyelvújítás (1920-1945) 147
A Nemzeti Sport célja: a tömegsport 147
A Sporthírlap a jubiláló Nemzeti Sportról 147
A sportnyelvújítás előzményei és szükségessége 148
A Nemzeti Sport magyarító mozgalmának "rajt"-ja, és a célok 149
A Magyarosan szerepe a mozgalomban 1936-tól 152
A Pesti Hírlap Nyelvőre és a nyelvtisztító mozgalma 156
A sportnyelvújítás eredményeinek értékelése 156
A sportnyelvi stílus 157
A sportirodalom stílusjegyeiről általában 157
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap stílusának különbsége 158
A magyar sportirodalom műfajairól 160
Böngészet a sportágak szókészletének újabb állományából 162
Összegezés 165
Sportnyelvünk jelene (1945- ) 168
A felszabadulás és a sportélet 168
A tömegsportért 168
Sportkönyvkiadás és a sportsajtó 169
A politikai élet nyelvi tükröződése a szókészletben 169
A mozgalmi zsargon és a sportnyelv stílusa 170
Sportnyelvi átadások köznyelvünknek 170
Napilapjaink és az olvasók a sportnyelvért 171
Egy korai elemző cikk sportsajtónk nyelvéről 172
A Népsport aktuális sportnyelvi kérdésekről 173
A rádió és a televízió sportnyelve 175
A szaksajtó nyelvének bírálata 177
"Visszaidegenesedési" folyamat 177
Sportszakirodalmunk stíluselemei 178
Mai sportszaknyelvünk stíluseszközeiről 178
Egy-két újabb sportnyelvi metaforáról 180
A legújabb kifejezések sportágak szerint 183
Összegezés 186
Irodalom (Forrásjegyzék és rövidítések) 191
Sportnyelvtörténeti szótár 205
"Vannak, akik gyűlölnek, de tudom, hogy sokan szeretnek. Ezt elfogadtam, nincs ezzel semmi gond. Még 1971-ben kerültem a televízióhoz, és olyan szerencsém volt, hogy az 1972-es müncheni olimpián má...
Online ár:
1 100 Ft
Online ár:
2 880 Ft