ELŐSZÓ
Bár a legdurvább anyagisággal vádolják rendesen e kort, amelyben élünk: ha nyugodtan vizsgáljuk, amik körülünk történnek, mindnyájunknak meg kell győződnünk afelől, hogy alig találhatni a történetekben egyetlen századot, melyben egész népek bizonyos eszmékért nagyobb készséggel áldozták volna föl anyagi jólétöket. Ebből következik, hogy csak akkor foghatjuk föl korunk összes mozgalmait, ha tisztában vagyunk azon eszmék felől, amelyek e mozgalmakat előidézték, s azoknak irányát kijelölik. Ha azt akarjuk, hogy a tudomány a közizgatottság csillapítását előmozdítsa, mindenekelőtt azt kell tehát tisztába hozni, minő értelmet tulajdonítnak azon eszméknek, amelyekért korunk lelkesül, mily befolyást gyakorolnak ez eszmék az összes viszonyokra, különösen az államra, s mily föltételek mellett lehetséges ez eszmék valósítása?
Ezt kísérlem meg a jelen műben.
Természeténél fogva kettős a föladat, melyet magamnak kitűztem.
Vizsgálni kellett mindenekelőtt: mely értelemben törekedtek eddig a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméit valósítani; mely eredményei lettek e törekvésnek, s hová fog vezetni valószínűleg, ha tovább is ezen irányt követik? S e kérdésekkel foglalkozik e munka első része.
Aztán meg kellett mutatni: vajon helyes-e ezen értelem, vagyis egy-e azzal, amely értelemben e fogalmak valósággal uralmat gyakorolnak az emberek kedélye fölött; meg kellett mutatni, mely értelemben lelkesül az emberek nagyobb része ezen eszmék mellett, azaz mily értelemben kell azokat sajátképp korunk uralkodó eszméinek tekintenünk: és elvégre, hogy ez értelemben véve ezen eszméket, lehető-e és mely eszközökkel lehet valósítanunk? Oly kérdések, melyeket a második részben kísérlettem megoldani.
Megoldottam-e föladatomat, és hogy e műnek, mely komoly tanulmányok és komoly tapasztalatok eredménye, lesz-e némi hatása a politikai tudományokban uralkodó tévedések megszüntetésére: mások döntsék el. Annyit teljes önérzettel mondhatok, hogy az igazság utáni törekvés volt egyedüli célom, s annálfogva méltó joggal megvárom olvasóimtól, hogy tisztán tudományos kísérletnek tekintsék munkámat és nem pártiratnak.
Meglehet, magam csalódtam; másokat csalódásba ejteni bizonyára távol volt tőlem; s így e könyv azon nem egészen mindennapi érdemre legalább is számot tarthat, hogy két vastag kötetben, mely politikával foglalkozik, nincs egyetlen sor is, amiről a szerző meg nem volna győződve.
[SZ.-TORNYA, 1854. MÁJUS 1-ÉN]
Ez is elérhető kínálatunkban:
„A hazudozás veszélyesebb, mint az erőszak. Még a gyilkos ellen is lehet védekezni: rendőrrel, törvénnyel, esetleg zsebkéssel. De a hazug ember ellen csak egy módon lehet védekezni: meg kell akadál...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
990 Ft
Online ár:
1 990 Ft