Összefoglaló
Bárki is tette ezt, nagyon meg fogja bánni…
Reacher egyedül, megbilincselve ébred egy sötét szobában. Nem tudja, hogy került oda, nem tudja, ki tette ezt vele, a holmija azonban eltűnt, és az egyik kezében éles fájdalmat érez.
A kocsi, amely felvette, lesodródott az útról. A sofőr meghalt. Ő pedig ki akar szabadulni innen, bármi áron.
Hamarosan társaságot kap, és kiderül, hogy egy veszélyes bűnbanda látóterébe került, amely után már az FBI is nyomoz, egy emberüket beépítették.
A hekkerkedéssel is foglalkozó csoport olyan információ birtokába jutott, amely az Amerikai Egyesült Államok biztonságát is veszélyezteti. Reacher pedig ismét a kezébe veszi az irányítást, és egy lépéssel most is az igazságszolgáltatás előtt jár.
A Reacher-sorozat legújabb része tele van fordulatokkal, egyszerűen letehetetlen. – The Washington Post
A régi és új rajongók tökéletesen elégedettek lehetnek: ismét lesz csontropogtatás és világmegmentés. A sorozat jó kezekben van. – Publishers Weekly
Pörgős akció és merész, de jól átgondolt húzások. Tökéletes recept egy jó krimihez. – New York Journal of Books
Részletek
- 302 oldal
- Kötés: kartonált ragasztókötés visszahajló füllel
- ISBN: 9789634529880
- Fordító: Gieler Gyöngyi
ÉRTÉKELÉSEK
5
az 5-ből
2 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
Nocsak! Egy újabb, és már a 29 mű! Mint Lee Child (született James Dover Grant) könyvei, ez is izgalmas. Bár be kell vallanom, hogy a régi, még nem Andrew Child (Grant) közreműködésével – aki a hírek szerint átvenni tervezi a Jack Reacher könyvek írását – született regényeit újra elolvasva, azok valahogy jobban tetszettek (persze, lehet, hogy ez csak nosztalgia részemről). Ebben nagyon sok az újabb és újabb összeütközés, igen bőséges az akció, ráadásul néha úgy tűnik, hogy a meseszövés nehézségein átlendítő céllal. Furcsa az is, hogy az eddig a modern technika vívmányaihoz igen keveset értő Jack Reacher hirtelen mennyire megokosodott (úgy látszik, amikor nem győz le egy csomó ellenfelet egyszerre, akkor titokban tanul). Ennyit a gonoszkodásból. Bár megítélésem szerint volt jobban sikerült történet is, ez sem alábbvaló, mint a mostanában megjelenő könyvek nagy része: felfedezhető benne a logika, az események (bár kissé halmozva) egymásra épülve követik egymást, az erőszak nem öncélú, a főszereplő most is „hozza”, amit a régi olvasók elvárnak tőle. Megérdemli az 5 pontot (valahol 4,7 körül venne szerintem, de azt felfelé kerekítem).