Ez a könyv üzenet a palackban.
Ez a könyv egy levél.
Ez a könyv nem ereszt.
Ebben a ragyogó verseskötetben az elnöki beiktatás koszorús költője, a The New York Times sikerlistáját vezető Amanda Gorman elkap egy pillanatot a zátonyra futott időből, hogy reménnyé és gyógyulássá formálja. A Ne kérdezd, kik vagyunk soraiban Gorman szellemes és személyes kollázsban sorolja fel a történelem, a nyelv, az identitás és az elmúlás témáit. Versei a világjárvány kollektív gyászát idézik, rávilágítanak a számvetés pillanatára, és megmutatják, hogy Gorman egyszerre a múltunk hírnöke és a jövőnk hangja.
Amanda Gorman verseit a Van Helyed Alapítvány mentoráltjai fordították magyarra.
Amanda Gorman két évvel ezelőtt szinte berobbant az irodalmi köztudatba, Joe Biden elnöki beiktatásán elmondott vizionárius, politikai verse pedig hamar irodalmi-társadalmi tényezővé tette a fiatal költőt. Verseskötetét óriási példányszámban jelentették meg az Egyesült Államokban, és egyre-másra jöttek ki a fordításai. Utóbbiak viszont komoly identitáspolitikai kérdést vetettek fel, nevezetesen: ki fordíthatja le a 22 éves amerikai, fekete nő verseit? Eredetileg a Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveld fordította volna például hollandra, de akkora felháborodást váltott ki, hogy fehér bőrű fordítót választottak a feladatra, hogy a fiatal író végül visszalépett. Pár nappal később – hasonló okokból – Victor Obiols katalán fordító is visszakozott. Magyarországon a Van Helyed Alapítvány irodalmi műhelyének roma fiataljai fordították le a verseket, a kötet Ne kérdezd, kik vagyunk címmel az Open Books gondozásában jelent meg. Írásos interjúnkban Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője mesélt a közös munka kezdetéről, szépségeiről és nehézségeiről, a fordítók pedig elmondták, hogy nekik mit adtak Gorman versei, és személy szerint miért tartják különösen fontosnak a kötet magyarországi megjelenését.
0
az 5-ből
0 értékelés alapján