8 db történelemi könyv: Adolf Galland – 104 légigyőzelmem; Gyilkosság a Habsburg-házban; Kennedyek; A Budapesti Honvédőrség Parancsnoksága; Szövetségben a hatalommal; Európai uralkodócsaládok; Fejjel a falnak, A királyság titkai

Összefoglaló

A csomag tartalma:

Adolf Galland: 104 légigyőzelmem – Elsők és utolsók (Kalandok a levegőben sorozat).
A lázadót, aki a mindenható Birodalmi Légimarsallal pimaszkodni mert, Adolf Gallandnak hívták. Az eset az angliai légicsata idején történt. Galland, a német légierő, a Luftwaffe vadászórepülő-tábornoka, a legendás, több mint száz légigyőzelmet adatott „ászok” egyike, túlélte a háborút. Életrajza – ez a könyv – a második világháború német vadászrepülésének dokumentum-hitelességű története, hiszen a fegyvernem kialakulásának kezdeteitől, a harmincas évek közepétől részt vett benne. A könyv ugyanakkor lélegzetelállítóan izgalmas olvasmány, kalandregény a javából. De ezek a kalandok a valóságban is megtörténtek, a könyv minden betűje igaz! Arról pedig, hogy a magyar szöveg ugyanúgy magával ragadja olvasóját, ahogyan az eredetinek sikerült, a szerző két egykori harcostársa, maguk is kitűnő vadászrepülők – gondoskodik: Cserny Miklós és Tobak Tibor.

Sigrid-Maria Grössing: Gyilkosság a Habsburg-házban (Királyi Házak sorozat).
Gyilkosság a Habsburg-házban: ez bizony nem ment ritkaságszámba. Az erőszakos halálok története I. Albert XIV. században történt meggyilkolásától a Ferenc Ferdinánd ellen 1914-ben elkövetett szarajevói merényletig tart. A sikeres írónő, Sigrid-Maria Grössing magával ragadó, a detektívregények izgalmával fölérő könyvében a legnagyobb vihart kavart gyilkosságok krónikáját adja, amelyek a Habsburg-családban estek meg.

Helgert Imre ezredes: A Budapesti Honvédőrség Parancsnoksága 1849-1999 (Angol-magyar).
"A szerzőt katonai pályafutása során - a Budapesti Helyőrség-parancsnokság állományában - korábbi beosztásaiban szerzett tapasztalatai, a téma iránti érdeklődése vezette e mű megírásához. A szerző nem történész, 'csupán' hivatását szerető katona, aki arra tett kísérletet, hogy - korhű dokumentumok felhasználásával - bemutasson egy olyan nagy múltú katonai szervezetet, mint a Budapesti Helyőrség-parancsnokság, mely mindig fontos szerepet játszott a Magyar Honvédség életében. A mű nemcsak a helyőrség-parancsnokság múltjába enged bepillantást, hanem azon keresztül képet formál a Magyar Honvédség kialakulásáról és fejlődéséről is." (Fodor Lajos vezérezredes)

Avar János: Kennedyek – Versenyben a végzettel.
A könyv középpontjában a család hírnevét megalapozó legendás elnök, JFK tevékenysége áll. Magyarországon először olvasható az őt elnökké emelő választási küzdelem krónikája, a világháborúval fenyegető kubai válság kulisszatitkai. Új megvilágításba kerül a dallasi merénylet háttere, s azon belül külön szerepet kap az igazságügy-miniszter fivér, Bobby maffiaellenes küzdelme. A szerző teljesen új megközelítésben foglalkozik a harmadik fiú, Edward különös balesetével, s szó esik természetesen a Kennedyek híres-hírhedett nőügyeiről is. A könyv nemcsak azoknak kínál élvezetes olvasmányt, akiket a család története érdekel, hanem lebilincselő olvasnivalót nyújt azoknak is, akik az elmúlt évtizedek amerikai politikájába szeretnének bepillantást nyerni.

Antje Windgassen: Szövetségben a hatalommal – A diktátorok feleségei.
Minduntalan beigazolódik: ha belelapozunk egy asszonyról szóló életrajzba, akkor nemcsak a szakmai pályafutásáról, a hatásáról, a karrierjéről, hanem a magánéletéről is olvashatunk. Arról, hogy férjezett volt-e, s ha igen, kihez ment férjhez és vajon miért. Mi volt a férj foglalkozása, milyen hatással volt feleségére, s egyáltalán: hogyan alakult kettejük élete. A férfiakról szóló életrajzokban viszont vagy csak hosszas kutakodás után, vagy egyáltalán nem találunk efféle utalásokat. Mintha a magánélet egyáltalán nem játszana szerepet az életükben, mert az ő esetükben csak a tettek számítanak. Az, hogy a férfiak kivel éltek és hogyan viselkedtek, csak mellékesen kerül szóba, ha egyáltalán beszélnek róla. Megemlítenek ugyan pár nevet, egy-két dátumot, s ezzel kész. Történik mindez annak ellenére, hogy senki sem vitatja a partneri viszony jelentőségét, sem azt, hogy az idevágó utalások egész egyszerűen hasznosak lennének az összkép jobb megértése szempontjából.

Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok.
2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő. Faruk király, akitől ez a kiábrándult jóslat származik, igencsak tévedett, mert Európának még mindig tíz királya van. Természetesen az is igaz, hogy a monarchia már nem az, ami volt. Azok a trónok, amelyek túlélték a történelem erős támadásait, a politikai hatalmukat adták ezért cserébe… Bár az uralkodók továbbra is megtestesítik országuk történeti kontinuitását, uralkodnak, de többé már nem kormányoznak, mivel a hatalmat átengedték a miniszterelnöküknek. A személyes hatalom erejét felváltotta a személyes varázserő. Nem a király tart szemlét a seregei fölött, hanem őt szemléli az egész világ. A királyi családok életére specializálódott folyóiratok nagy számát látva nyugodtan levonhatjuk a következtetést: az olvasók nagyon széles rétegének szinte mindennapi kenyere lett a koronás fők életéről szóló híradás.

Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Fejjel a falnak – Történelem oldalnézetből.
A Történelem oldalnézetből című sorozat első darabjából megtudhatjuk például, milyen következményekkel jár az, ha alkoholos befolyásoltság alatt eltévedünk a török-magyar határvidéken; ha egy fejedelmi családban századokon át egy és ugyanazon nevet adják valamennyi újszülött fiúnak; ha az orvosnak magának kell bevennie a páciensének szánt gyógyszert; ha egy jóslat miatt bevehetetlennek tartjuk a várunkat; ha a saját kivégzésünket követően visszatérünk a minket halálra ítélő feljebbvalónkhoz. De képet nyerhetünk arról is, hogyan lehet igazán, huszáros lendülettel fejjel rohanni a falnak. S mindezt könnyed, a történelemkönyvekben nem éppen szokványos nyelvezet kíséretében.

Carmen Bin Láden: A királyság titkai – Életem Szaúd-Arábiában.
2001. szeptember 11-én Svájcban megcsörren Carmen Bin Láden mobiltelefonja. Carmen ekkor tudja meg, hogy percekkel korábban két repülőgép ütközött a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyainak. Úgy érzi, hogy a világ kifordult a tengelyéből, és ösztönei azt súgják, hogy sógorának, Oszáma Bin Ládennek köze van a szörnyű eseményhez. Az írónő, Carmen Bin Láden, a félig svájci, félig perzsa, szabadszellemű európai lány 1974-ben férjhez megy a nagyhatalmú, dúsgazdag szaúd-arábiai Bin Láden család egyik tagjához. Fiatal, fülig szerelmes, és úgy érzi, hogy férje kedvéért az egész világot a vállára tudná venni. Bár Jeszlám sok mindenre előre figyelmezteti, amikor szembesül férje hazájával és a nagyhatalmú Bin Láden klánnal, az szinte sokkolja. Carmen először nem érti, hogy mi olyan felfoghatatlanul idegen számára új hazájában, de aztán rádöbben: Szaúd-Arábia a férfiaknak szinte földi paradicsom, a nőket viszont ebben az országban nem tekintik másnak, mint házikedvencnek: ki vannak szolgáltatva férjük kényének-kedvének. Carmennek két lánya születik, és nem marad más választása: harcolnia kell, harcolnia önmagáért, és lányaiért. Carmen Bin Láden ezzel az őszinte vallomással most merészen lerántja a fátylat földünk egyik leggazdagabb, leghatalmasabb, legzártabb és legrejtélyesebb országáról – valamint arról, hogy milyen szerepet játszik benne a Bin Láden klán, s volt sógora, a világon azóta elsőszámú közellenséggé vált terrorista vezér, Oszáma Bin Láden. A királyság titkai lebilincselő olvasmány, aki kézbe veszi, nem tudja letenni. Női sorsok, a keleti arisztokrácia, és egy híres-hírhedt família titkai tárulnak fel egy különleges nő döbbenetes erejű visszaemlékezéseiből.