A Bhagavad-Gítá, úgy, ahogy van - A SZANKSZKRIT EREDETIVEL, ANNAK LATIN BETŰS ÁTÍRÁSÁVAL, A SZAVAK MAGYAR MEGFELELŐIVEL, FORDÍTÁSSAL ÉS RÉSZLETES MAGYARÁZATTAL (Saját képpel)

Összefoglaló

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivendanta Swami Prabhupáda: "Nem fedeztem fel és nem találtam ki semmi újat. A Bhagavad-gitát úgy adtam elő, ahogyan van, ennyi az egész."
Albert Einstein:
"Amikor a Bhagavad-gítát olvasom, azt kérdezem magamtól, hogyan teremtette Isten az univerzumot. Minden más feleslegesnek tűnik."
Mahatma Gandhi:
"Amikor csalódás ér, és már a remény halvány sugarát sem látom, akkor a Bhagavad-gítához fordulok. Rálelek egy-egy versre, és hamarosan mosolyra derülök magamban a tengernyi bánat közepette. Kívülről nézve tragédiákkal teli az életem, de a Bhagavad-gíta tanításának köszönhetően mindez nem hagyott bennem maradandó nyomot."
G. W. Hegel:
"A lenyűgöző Bhagavad-gíta határozott képet ad, segítségével felfoghatjuk az indiai vallás és filozófia egészét és végső célját."
Thomas Merton:
"A Gítát India vallásos kultúrája legfőbb irodalmi alapjának tekinthetjük. Ez a fordítása és magyarázata szintén örök érvényességét bizonyítja. Bhaktivedanta Swami azt a hasznos figyelmeztetést hozza el a Nyugatnak, hogy a mi magasan aktivizált és egyoldalú kultúránk, olyan krízissel került szembe, amely önmegsemmisítéssel végződhet, mert nélkülözi egy hiteles metafizikai tudat belső mélységét. E mélység nélkül erkölcsi és politikai kijelentéseink nem többek puszta szavaknál."

TARTALOM:

Prológus
Előszó
Bevezetés 1
Seregszemle a kuruksetrai csatamezőn 31
Az ellenséges seregek felsorakoztak. Arjuna, a hős vitéz kedves rokonait, atanítóit, barátait pillantja meg mindkét oldalon, harci vágyban égve, készen arra, hogy életüket áldozzák a csatában. Együttérzés és bánat önti el, ereje elhagyja, elméjén zavar lesz úrrá, s nem akar többé harcolni
A Bhagavad-gitá tartalmának összefoglalása 63
Arjuna maghódol az Úr Krsna előtt, és a tanítványa lesz. Krsna az átmeneti anyagi test és az örök szellemi lélek közötti alapvető különbségről tanítja őt. Beszél a lélekvándorlásról, a Legfelsőbb önzetlen szolgálatának természetéről és az önmegvalósítást elért ember jellemzőiről
Karma-yoga 141
Ebben az anyagi világban mindenkinek cselekednie kell. A tettek vagy az anyagi világhoz kötik az embert, vagy kiszabadítják onnan. A Legfelsőbb örömére, önzetlenül cselekedve bárki felszabadulhat a karma (a tett és visszahatás) törvénye alól, és elsajátíthatja az önvalóról és a Legfelsőbbről szólő transzcendentális tudást
Transzcendentális tudás 185
A transzcendentális tudás - a lélekre, Istenre és kettőjük kapcsolatára vonatkozó lelki tudás - megtisztít és felszabadít. Ez a tudás az önzetlen odaadó cselekedetek (karma-yoga) gyümölcse. Az Úr feltárja a Gitá ősidőkbe visszanyúló történetét, beszél annak céljáról és jelentőségéről, hogy időről időre alászáll az anyagi világba, valamint elmondja, milyen fontos, hogy egy guruhoz, egy lelki megvalósítást elért tanítóhoz forduljunk
Karma-yoga - cselekvés Krisna tudatban 235
Minden tettét végrehajtva, ám bensőjében azok gyümölcséről lemondva a transzcendentális tudás tüzében megtisztult bölcs eléri a békét, megszabadul a ragaszkodástól, lelki látásmódra tesz szert és boldog lesz
Dhyana-yoga 265
Az astániga-yoga mechanikus meditációjának gyakorlásával az ember képes utalkodni elméje és érzékei fölött, figyelmét pedig Paramátmara (a Felsőlélekre, az Úr szívben lakozó formájára) összpontosíthatja. Ez a yoga-folyamat a samadhiban tetőzik, amikor az ember tudata teljesen a Legfelsőbbe merül
Az Abszolútról szóló tudás 313
Az Úr Krsna a Legfőbb Igazság, a legfelsőbb ok, valamint minden anyagi és lelki dolog fenntartó ereje. Az emelkedett lelkek odaadóan meghódolnak Neki, míg az istentagadók elméjét másféle imádat köti le
A Legfelsőbb elérése 355
Ha valaki élete során, különösen pedig a halál pillanatában nagy odaadással az Úr Krsnára emlékezik, eljuthat az Ő legfelsőbb hajlékára, túl ezen az anyagi világon
A legbizalmasabb tudás 385
Az Úr Krsna a Legfelsőbb Isten, az imádat legfelsőbb középpontja. A lélek a transzcendentális odaadó szolgálaton (a bhaktin) keresztül örök kapcsolatban áll Vele. Tiszta odaadását felébresztve visszatérhet Hozzá a lelki világba
Az Abszolut fensége 431
Az anyagi és a lelki világban minden csodálatos megnyilvánulás, erő, szépség, nagyság és fenség csupán Krsna isteni energiáinak és fenségének töredéke. Mint minden ok legfelsőbb oka, minden létző fenntartója és lényege, Krsna minden teremtett lény számára a legfelsőbb imádandó személy
Az univerzális forma 473
Az Úr Krsna isteni szemekkel ajándékozza meg Arjunát, s megmutatja neki látványos, végtelen formáját, a kozmikus univerzumot. Ezzel végleg bizonyságot tesz isteni mivoltáról. Elmondja, hogy szépséges emberi formája az Istenség eredeti formája, melyet csakis az odaadó szolgálaton keresztül lehet megpillantani
Odaadó szolgálat 525
A bhakti-yoga, az Úr Krsna tiszta odaadó szolgálata legmagasabb rendű és legmegfelelőbb eszköz a Krsna iránti tiszta szeretet eléréséhez, ami a lelki élet végső célja. Akik ezt a magasztos utat járják, isteni természetre tesznek szert
A természet, az élvező és a tudat 548
Aki megérti a test, a lélek és a fölöttük álló Felsőlélek közötti különbséget, kiszabadul ebből az anyagi világból
A természet három kötőereje 585
Minden testet öltött lélek az anyagi természet három kötőerejének, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének az irányítása alatt áll. Az Úr Krsna megmagyarázza, mik ezek a kötőerők, hogyan hatnak ránk, hogyan lehet legyőzni őket, valamint elmondja, mi jellemzi azt az embert, aki elérte a transzcendentális állapotot
A Legfelsőbb Személy elérésének yogája 611
A védikus tudás végső célja, hogy megszabaduljunk a kötelékektől, melyek az anyagi világhoz fűznek bennünket, s megértsük, hogy az Úr Krsna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Aki megérti, kicsoda Ő, az meghódol Előtte, s odaadó szolgálatához lát
Az isteni és démoni természet 652
Akik démonikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és a szentírások parancsait figyelmen kívül hagyva, saját szeszélyeiket követve élnek, alacsonyabb rendű fajokban születnek újjá, és létük az anyag börtönében tovább folytatódik. Akik azonban isteni tulajdonságok birtokában vannak, és a szentírások szabályainak engedelmeskedve élnek, lassanként lelki tökéletességre tesznek szert
A hit fajtái 661
Az anyagi természet három kötőerejének megfelelően háromféle hit van, amely e kötőerőktől származik. Azoknak a tettei, akiknek hitét a szenvedély és a tudatlanság jellemzi, csupán átmeneti, anyagi eredményekkel járnak, míg jóságban, a szentírások parancsolatait követve végrehajtott tettek megtisztítják a szívet, és az Úr Krsnába vetett tiszta hithet, valamint az Iránta érzett odaadáshoz vezetnek
Végkövetkeztetés - a tökéletes lemondás 685
Krsna elmagyarázza a lemondás jelentését, és arról beszél, milyen hatással vannak a természet kötőerői az ember tudatára és tetteire. Elmondja, mi a Brahman-megvalósítás, beszél a Bhagavad-giá dicsőségéről és végkövetkezetetéséről: a vallás legmagasabb redű formája az Úr Krsna előtti abszolút, feltétlen, szeretetteljes meghódolás, ami megszabadítja az embert minden bűntől, teljes megvilágosodással áldja meg, és képessé teszi arra, hogy visszatérjen Krsna örök lelki hajlékára
Függelék
Jegyzet a második kiadáshoz 747
Az íróról 749
Az idézett irodalom jegyzéke 751
Szójegyzék 753
A szankszrit versek jegyzéke 761
Szankszrit kiejtési útmutató 777
A magyarázatok versmutatója 781
Tárgymutató 789