Szávai Géza: Székely Jeruzsálem

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat...
A huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a "székely Jeruzsálemben") élt néhány zsidózó család... Aztán jöttek a zsidótörvények... Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat.
A nyolcvanas évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez... Aztán a falu is Ceausescu faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek – kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.

"Amíg meg nem írtam, és amíg meg nem jelent, a Székely Jeruzsálem volt – ha lehet így mondani – írói létem fixa ideája.
Miután magyar nyelven megjelent (2000-ben első, 2001-ben második kiadás), azt éreztem: addig egyetlen más nyelven sem szabad kiadni, ameddig román nyelven nem lesz hozzáférhető. Ha magyar nyelven szembesítettem önmagunkat (minket: magyarokat!) a másokat és magunkat is megnyomorító ösztöneinkkel, akkor most már az engem és "néptöredékemet" megnyomorító románokat is szembesíthetem mindazzal, amivel nem (voltak) hajlandóak szembenézni.
Örülnék, ha (romániai) magyar értelmiségiek is ajándékoznák román barátaiknak a román nyelven megjelent könyvet."

(szavaigeza.hu)