Kortárs művészet
a nappaliban

A cím ne tévesszen meg senkit, itt most nem egy végletekig lebutított demagóg, marketingízű dorgálás következik arról, hogy miért nem vesznek az emberek kortárs képeket Magyarországon és miért elégednek meg legtöbben inkább az üres falakkal maximum egy két repró, vagy plakát kíséretében. Hiszen a válaszok olyan egyszerűek legtöbbünk szerint: „...mert nincs rá pénzem, drága, nem értek hozzá, nem értem és az egész nem is érdekel. Ez amolyan úri huncutság, szeretem az üres falakat, hagyjanak békén ezzel az egész témával, most amúgy is inkább kocsit akarunk végre cserélni 10 év után, a gyerek iskoláira minden pénzem elmegy, hitelünk van, inkább utazni szeretünk… Nekünk amúgy is van egy szép képünk az étkezőben, a nejem vette a Tescóban, egy ilyen csendélet narancsokkal meg boros pohárral,olaj-vászon…Nekünk nem kell más, ez így jó...” És ha a szívünkre tesszük a kezünket, szinte minden válaszban benne van a valóság, amelyben élünk, a válság és azt követő jelen korunk kulturális lenullázódása. Mégis akadnak olyan elhivatott alkotók, akik nem adják fel, és folyamatos festészeti alkotómunkájukkal bizonyítják a kortárs festészet jelenvalóságát és azt, hogy jó képek között lenni varázslatos, egy tartalmasabb élet lehetősége.

Festőnek lenni egy alapvetően szegény és szellemileg is amortizálódó országban önmagában embert próbáló feladat, de anyaként, feleségként és festőként létezni, na, azt tényleg csak a legbátrabbaknak ajánlanám. Sajnos nekem sem sikerül mindig, nehéz beosztani az energiákat úgy, hogy ne menjenek egymás rovására. Folyamatos időhiányban szenvedek, néha úgy tűnik, ha egy nap 48 órából állna, sokszor az is kevés lenne, hogy mindennel végezzek. Ez abból is adódik, hogy lassan készülnek a képeim, mivel a különböző rétegek száradását meg kell várnom. Így ahhoz, hogy folyamatosan tudjak haladni, általában több képen is dolgozom egyszerre. De azért festés után éjjel 12-kor nekiállni vasalni, az nagyon kemény, na olyankor tényleg végigfut az agyamon, nem biztos, hogy a legkényelmesebb hivatást tudhatom magaménak.

Régebben készültek is képeim, amelyek a hétköznapok női szerepeivel foglalkoztak és azzal, hogy mennyi mindennek kell egyszerre megfelelni. Képeim figurálisak, általában több réteg, szituáció jelenik meg egyszerre, erős színhatásokkal. A színek nagyon fontosak és szeretem, ha a képeken van valami rejtett, elsőre nem mindig feltűnő plusz gondolati csavar, vagy játékosság, esetleg finom humor. A többrétegűségből adódóan lehetőségem nyílik egymáshoz látszólag nem egészen passzoló dolgokat egy képen megjeleníteni és így új értelmet vagy értelmezési lehetőséget teremteni, kizökkentve azokat megszokott jelentéstartományukból. Nagyon fontos, hogy a képeim aktuálisak legyenek, az engem és környezetemet körbevevő dolgokra up to date módon reflektáljanak. Ezért is örülök, ha a munkáim mások falain „élik tovább életüket”, másoknak örömöt, feltöltődést, esetleg inspirációt teremtve. Ha egy kép „eldugva” kuporog, az pont az értelmét, lényegét veszíti el, szüksége van nézőre, hogy képes legyen kitárulkozni. Az emberek nagy része sajnos semmilyen viszonyban nincs a kortárs festészettel, bár ezen nincs igazán semmi csodálkozni való, hiszen sok lakásban jártam, ahol sajnos könyvek sem nagyon voltak.

Jellemző még, hogy többen poszterekkel vagy olcsó reprókkal tudják le magukban környezetük vizuális díszítését. Csak azt felejtik el a legtöbben, hogy a környezet, ami körbevesz minket, képet ad rólunk. Arról, hogy mi érdekel minket a világból, milyen a művészetekhez való viszonyunk, milyen tudással rendelkezünk, milyen érzékenységgel viszonyulunk a kortárs kultúra egészéhez. Lehet ezt másodlagos kérdéssé degradálni, lehet nivellálni az életünkből, csak akkor sokkal szegényebbek leszünk főként lelkileg, érzelmileg. Dühösek és csalódottak maradunk, mert nincs körülöttünk semmi, ami elhitethetné velünk, hogy többek lehetünk annál, amik vagyunk. Pedig egy igazán erős festmény képes erre. Felemel, elröpít, megríkat, ellágyít, „játszik” velünk, „játszik” a gondolatainkkal. Csak sajnálni tudom azokat, akik elzárják magukat ettől az élménytől, mert jó képek között élni valóban hatalmas élmény.

Soós Nóra
kortárs képzőművész
www.soosnora.hu
www.facebook.com/SoosNoraofficial

Nyerje meg Soós Nóra festőművész különleges albumát!

Soós Nóra azon kevés magyar alkotó egyike, akik meg tudnak élni a képzőművészetből. Ha szeretné megnyerni különleges albumát, amelyből szintén rengeteg inspirációt gyűjthet, vásároljon ajánlataink közül március 1. és 31. között!