A parliamenti kormányrendszer Angliában II.

Összefoglaló

I. FEJEZET.
A parliamentnek a költségvetés megajánlására és az államkiadások ellenőrzésére vonatkozó jogai 1
A) A parliamentnek a költségvetés ellenőrzésére vonatkozó jogai 1
Csak a parliament által megajánlott összegek használhatók fel a szükséglet fedezésére 2
Az állami pénztárból előlegezni, vagy adósságokat törleszteni, csak a parliament beleegyezésével lehet 4
A költségvetés és az adók megszavazása tekintetében, nem egyforma jogokkal bír a parliament mindkét háza 8
A papiradó ügye 10
A költségvetésre vonatkozó határozatokat mind egy Billbe kell összefoglalni 17
A költségvetési bizottság kiküldetése 19
A költségvetésnek a képviselőház elé terjesztése 20
Az államjövedelmek forrásai és beszolgáltatásmódja 21
Az összes államjövedelmek parliamenti rendelkezés alatt állanak.. 23
Az előrelátható államkiadásokról minden évben költségvetést kell a képviselőház elé terjeszteni 29
A pótköltségvetések 30
A költségvetésnek a képviselőház bizottsága által való megvizsgáltatása iránt beadott indítványok 31
Az állami kiadások általános leszállítása iránt beadott indítványok 35
A költségvetés alkatrészei 38
A költségvetésnek a költségvetési bizottságban való tárgyalása 40
A »felszámításra« való megszavazás 46
A költségvetési bizottságban felmerült vitáknak a költségvetésre gyakorolt hatása 50
A költségvetés egyes tételeinek törlése 52
Az oly törvényjavaslatok beterjesztés módja, melyek oly kiadásokat vonnak magok után, melyekről nincs gondoskodva az egész évre már megszavazott általános költségvetésben 54
A kormány által kötendő oly államszerződésekhez, melyeknek foganatosítása nagyobb összegeket veend igénybe, mint a mennyit a parliament már megszavazott e célra: a képviselőház beleegyezését kell kikérni 56
Precedensek 58
A képviselőháznak jogában áll megtagadni a költségvetés megszavazását 77
A költségvetési bizottság által ajánlott és a ház által elfogadott határozati javaslatok 79
A pénzbeszerzési bizottság 79
A megszavazott költségvetésnek az Appropriation Act meghozatala előtt való foganatosítása 81
Mily körülmények között lehet az egész ház rendes bizottságai által adókat megszavaztatni 82
Az adók vagy állandók, vagy pedig évenkint változók 83
Az adókra vonatkozó határozatok közvetlen foganatosítása 84
A kormánynak, az államadósságokra vonatkozó mindenféle pénzügyi műveletei a parliament elé terjesztendők 87
A ministerek pénzügyi javaslatait a képviselőház bármikor is megvizsgálhatja
A Money Billek 100
Az Appropriation Act eredete és jelenlegi alakja 101
Ennek a parliamentben való tárgyalása 105
A Money Billeknek királyi szentesítés alá terjesztése alkalmával tartatni szokott elnöki beszéd 108
A »hitelre« való megszavazás 100
Az Appropriation Bili meghozatala előtt el lehet-e napolni a parliament üléseit 110
B) A parliamentnek az állami pénzek felhasználás módjára vonatkozó ellenőrködési joga 112
három külön hatóság által gyakoroltatik 113
(1) Az Exchequer és Audit osztály 114
Az Exchequer teendői 115
Az Exchequer és Audit Office egyesítése 110
Az állami pénzek kiutalványozása felett ez által gyakorolt ellenőrködés s 120
A már kiutalványozott pénzek mikénti felhasználását azonban nem képes ellenőrizni 125
Egyes előre nem látható esetekre azonban meg kell engedni, hogy a kormány legjobb belátása szerint használhassa fel a megszavazott összegeket 128
A helytelen kiadások megakadályozásának legbiztosabb módja 120
A kormány által kellő felhatalmazás nélkül tett kiadások és a parliament ily esetekben követett eljárása 130
Az ily kiadások fedezésére használtatni szokott alapok 134
A »Treasury Chest« és a » Civil Contiguencies« Fundok 135
A titkos szolgálatokra szánt alapok 136
A parliament mind szigorúbban kezd eljárni a helytelen és jogosulatlan kiadások iránt 137
A Paymaster-General készpénz-számlája 140
A jövedéki osztály bevételeiből teljesíthető hivatali fizetések 141
(2) Az államkincstárnak az állami kiadások ellenőrzése körüli teendői 142
Mindenféle állami kiadásért az államkincstár felelős 147
A kincstár beleegyezése nélkül egy ministerium sem költhet el többet a költségvetésben számára megállapított összegeknél 148
A kincstár az Appropriation Act által fel van hatalmazva, hogy a szárazföldi hadsereg költségvetésénél mutatkozó feleslegeket a tengeri hadsereg szükségleteinél mutatkozó hiányok fedezésére fordíthassa és vice versa 148
A tengeri hadsereg költségvetésénél igen nehezen gyakorolható a kincstári ellenörködés 149
Az újabb Appropriation Actok a feleslegek átruházására is a parliament beleegyezését követelik 156
A Civil Service költségvetése 160
Ha az év végén valamely osztálynál felhasználatlan összegek maradnak fel: azokat az Exehequernek kell átszolgáltatni 161
E szabály alkalmazásának nehézségei 164
(3) Az Audit rendszernek az állami számadásokra való alkalmazása 165
(a) A Board of Audit rendes teendői 165
A jogosulatlan kiadásokat ez sem képes megakadályozni 167
Ez csak igazolási s nem pedig ellenőrzési hivatal 167
A Board of Auditnak a Comptroller of the Exchequer hivatallal való egyesítése 168
Az ügyosztályi számvevőszék 169
Az Administrativ Audit 170
(b) Az Appropriation Audit eredete, természete és működése 172
A Miscellaneous Civil Service költségvetésénél mindeddig nem alkalmaztatik az 175
Az e célra törekvő javaslatok 176
Az Appropriation Auditnak az állami kiadásokra való alkalmazásából származó előnyök 181
E hivatal eljárásmódja 182
s a képviselőház eleibe terjesztett jelentése 183
A ház még eddig soha sem hozott határozatot az ily jelentésekre 183
(4) Az állami számadások megvizsgálására kiküldött állandó bizottság 186
E bizottság eredete 187
kiküldetése, teendői és haszna 189
1861-től 1866-ig terjedő jelentései 191
Ez által gyakorolja a képviselőház mindenféle pénzügyi dolgok felett az alkotmány szerint őt megillető ellenörködési jogot 195
A külállamokkal szemben a fejedelem képviseli az államot 196
Az ő kezében van letéve :
1. a hadüzenet és a békekötés 197
2. a külállamokkal való érintkezés 201
3. a szerződéskötés, s végre 212
4. a külállamok belügyeibe való avatkozás joga 219
II. FEJEZET.
A korona tanácsai a prerogativás kormányrendszer idején 229
Az angol-szász kormányrendszer 230
Az angol-szász királyok állása és hatásköre 231
A Witenagemot 232
A fejedelem és a Witan közötti viszony 233
A normán hódítás hatásai 237
A jelenlegi alkotmánynak a régi angol-szász államszerkezetben feltalálható nyomai 239
A titkos tanács az angol koronának mindig elmaradhatlan kísérője volt 240
A »király tanácsai« a hódítás utáni korszakban 242
A Curia Regis vagyis az állandó tanács 243
A rendes törvényszékek eredete 246
A nemzet nagy tanácsa 247
A képviseleti rendszer keletkezése 249
A képviselőház hatalmának növekedése 253
A titkos tanács tagjainak a képviselőházban való jelenléte 258
A titkos tanács függetlensége 260
A király ministereinek felelőssége II. Eduárd és IY. Henrik alatt 261
A parliamentnek a titkos tanács felett gyakorolt hatalma 263
A titkos tanács kormányzati teendői 264
Az állampecsétek kezelése 266
A királyi hatalom gyakorlásának korlátai 268
A titkos tanács VI. Henrik és a Tudor-házból származott fejedelmek alatt 269
A korona hatalmának növekedése VIII. Henrik alatt 272
A királyi tanács tárgyalásmódja e korszakban 272
Az államtitkári hivatal eredete 277
A csillagkamra és a titkos tanács több más bizottságai 278
A titkos tanácsosok személyes hatalma 279
A korona tanácsai Erzsébet és I. Károly alatt 280
A képviselőház hatalmának emelkedése 281
A hosszú parliament és I. Károly között folyt küzdelem 282
A köztársaság korában működött államtanács 285
A monarchia visszaállítása 290
A prerogativás kormányrendszer bukása 291
Az ezen korszakban létezett alkotmány áttekintése 292
III. FEJEZET.
A titkos tanács a parliamenti kormányrendszer alatt 294
A titkos tanácsosok kinevezése és rangja 295
A hivatali eskü 298
A koronának adott tanácsot titokban kell tartani 300
és a fejedelem engedélye nélkül senki előtt sem szabad elárulni 300
Az ellenzék vezéreivel folytatott bizalmas értekezések 301
A titkos tanács tárgyalásmódja 303
IV. FEJEZET.
A cabinettanács eredete, szerkezete és teendői 305
I. A cabinet eredete és első történelme 306
Egy magánemberekből álló tanácsadó testület elválaszthatlan az angol monarchiától 307
Ennek a parliamenthez való viszonya 307
A titkos tanács bizottságai a Stuart-házból származott királyok alatt 308
A cabinet általi kormányzás népszerűtlensége 310
Ciomwell kormányzási rendszere 311
A cabinet II. Károly alatt 312
Sir William Templenek a titkos tanács átalakítására vonatkozó tervezete 317
A királyi tanács II. Jakab alatt 320
Az 1688-ki forradalom által biztosítva lett az alkotmányos kormányzás 321
A képviselőháznak ezen korszakbeli állapota 322
Az első parliamenti kormány megalakulása 323
A ministereknek és más tisztviselőknek a parliamentben való jelenléte, a Tudor- és Stuart-házból származott fejedelmek alatt 325
A tisztviselőknek a képviselők házából való kizárása iránt tett kísérletek a forradalom előtt 335
Az egyesült ministeriumnak a parliamentbe való formaszerű bevezetése III. Vilmos alatt 339
A későbbi törvények megengedik, hogy a ministerek helyet foglaljanak a parliamentben, de kizárják a többi tisztviselőket 342
Eleinte a »kinevezési városokat« használták azon célra, hogy biztosítsák a ministereknek a parliamentbe való bejuthatását 350
Az ezek használásából származó előnyök 351
A ministereknek a parliamentben való jelenlétéből 352
s a többi tisztviselőknek ugyanonnan való kizárásából származó előnyök 354
A cabinet történelme 1693-tól 1792-ig 355
A parliamenti kormányrendszer Anna királyné uralkodása alatt 358
A közvélemény változása a cabinetre vonatkozólag 359
II. A cabinet későbbi történelme és mostani szerkezete 361
(1) Azon elv kifejlődése, mely szerint a cabinetben politikai összhangnak kell uralkodni 361
A Bolingbroke-féle tervek meghiúsítására a whigek által kigondolt államcsíny 364
A cabinetben az Anna királyné halála után bekövetkezett meghasonlás 368
A politikai összhang és az együttes ministeri felelősség elvének 1812-ben történt végleges megállapitása 370
(2) Azon elv eredete és érvényesülése, mely szerint a képviselőház világosan kifejezett óhajtása folytán az
egész ministerium is megváltozni kénytelen 371
(3) A miniszterelnöki hivatal eredete és kifejlődése 377
A cabinet állapota 1660-tól 1783-ig 378
A ministeriumoknak e korszak alatt sohasem volt egy elismert főnöke 383
A ministerelnökök a prerogativás kormányrendszer alatt 384
A Sir Bobért Walpole kormánya 385
A parliamenti vesztegetés és erkölcstelenedés 388
A ministerelnöki hivatal 1742-től 1783-ig 391
A W. Pitt (Lord Chatham) kormánya 393
Az egyes ügyosztályok általi kormányzás a forradalom előtti időktől fogva 1783-ig 403
A kormányzási legfőbb hatalomnak a ministerelnök kezébe való egyesítése nagy hatással volt a koronára 405
E változásnak a cabinetre gyakorolt hatása 408
A ministerelnök tulajdonképeni helyzete 408
A ministerelnök a parliament bármely házának is tagja lehet, és bármely kormányhivatalt is elfogadhat 410
(4) A cabinet jelenlegi szervezete 411
A cabinet jelenlegi helyzete 412
A cabinet egyes tagjai hivatalosan nincsenek elismerve 416
A korona ministereinek megválasztása 417
A kinevezésökkor kölcsönösen megállapított feltételek 420
A ministereknek bármikor is szabadságokban áll tanácsot adni a koronának 422
A ministeri hivatal elvállalását megelőzőleg kikötött feltételek 423
A cabinetministerek száma 425
A cabinetben való megjelenlietés feltételei 427
A cabinetnek oly ministerek is lehetnek tagjai, kik nem viselnek valamely rendes kormányhivatalt 429
A cabinetbe azelőtt rendesen meghívott, de jelenleg meg nem választható tisztviselők 433
A Chief Justice of the Court of Kings Bench 433
A canterbury érsek 433
A Master of the Mint 438
A hadsereg főparancsnoka 439
Az alsóbb rangú ministerek száma, és azok hivatalban maradhatásának feltételei 440
Az egyes csekélyebb teendőkkel járó ministeri hivatalok haszna 443
Az egyes ministerek kezébe öszpontositható hivatalok 450
Az állandó és nem politikai tisztviselők 452
Ezek mindig valamely politikai főnök közvetlen felügyelete alá vannak rendelve 453
A kormány tagjai csak politikai tisztviselők lehetnek 454
S az egész közigazgatásért kizárólag csak ezek tartoznak felelősséggel a parliamentnek 455
Az állandó polgári tisztviselőknek politikai főnökeik iránt való kötelessége 457
Nagybritania polgári tisztviselőinek hűségét és kitűnőségét bizonyító nyilatkozatok 458
Az egyes ministeriumokban foganatosított közigazgatási reformok 459
Az ügyek vezetésének némely Boardoktól egyes felelős ministerek kezébe való áthelyezése 462
A cabinetministerek hivatali fizetései 467
A ministerek szolgálatait kellőleg meg kell jutalmazni 469
A hivatallal járó lakhelyiségek 472
A ministerek nyugdíjai 474
III. A cabinettanács teendői a korona és végrehajtó hatalom irányában 474
Hol, mikor, és miként lehet a cabinetiiléseket tartani? 474
Nem mindig kell annak mindenik tagját meghívni az ülésekre 477
A cabinetben rendesen tárgyaltatni szokott ügyek 478
A cabinettanács bizottságai 479
Az egyes ministerek, vagy ügyosztályok között felmerülő vitákra nézve a cabinet a legutolsó felebbezési fórum 481
A cabinet tanácskozásai bizalmas természetűek, és senkinek sem szabad azokat elárulni 483
A cabinettanácsban hozott határozatok foganatosítás módja 485
Az egyes okmányoknak, a cabinetministerek között való köröztetése 486
A cabinettanács üléseire néha meghívott ministerek 486
A ministerelnök helyzete a cabinet irányában 487
A ministerelnök követelheti, hogy a cabinet az ő politikáját fogadja el, vagy különben feloszlathatja a ministeriumot 488
A ministerelnök által tett s a képviselőház által elfogadott ígéret kötelező a kormányra nézve 489
A fejedelem és a cabinet közötti közlekedés 491
A fejedelem politikai tekintetben mindazok iránt semlegesen tartozik magát viselni, kik nem tagjai a cabinetnek 492
A fejedelem némely politikai ügyekben közvetítőként léphet fel az egymással küzdő pártok között 493
A fejedelem azonban ily alkalmakkor is bizonyos alkotmányos szabályokhoz köteles alkalmazni magát 497
Victoria királyné mint alkotmányos fejedelem 498
Az egyes alsóbbrangu ministerek a saját osztályukhoz tartozó ügyekben szintén érintkezhetnek a fejedelemmel 500
A fejedelem soha sincs jelen a cabinettanács ülésein 500
de azért a fontosabb ügyekben hozott határozatokról mindig kellőleg értesítendő 501
A ministerelnök az ily ügyeket mindig a fejedelem szentesítése alá köteles terjeszteni, 503
ép ezért tudomásvétel végett minden fontosabb okmány vagy üzenet közlendő a fejedelemmel 506
A külügyi hivatalhoz azon célból intézett királyi utasítások, hogy ezen hivatal tényeiről tudomása lehessen a fejedelemnek 507
A korona az alsóbbrendű ministerek fölött a ministerelnök által gyakorolja legfőbb hatalmát 508
Lord Palmerston 1851-ben azért bocsáttatott el a külügyministerségről, mivel sem a koronával, sem a ministerelnökkel nem közlötte előlegesen intézkedéseit 509
A másodrendű ministerek elbocsátása 512
Mindenik minister támogatni köteles a cabinet által elfogadott politikát, vagy különben le kell mondania hivataláról 513
A ministeri hivatalok átalakítása, vagy kicserélése 514
A cabinetben előforduló meghasonlások 515
A veszélyes, vagy képtelen ministerek eltávolítása 516
A ministerelnöknek ily alkalmakra fentartott jogai 524
Az egyes ministerek lemondása vagy elbocsátása 525
A Lord Chancellor lemondása vagy elbocsátása 526
Az egész ministerium távozása 527
A ministeri hivatalról való lemondást a cabinetből való kilépés is szokta követni, 527
ha csak a fejedelem különös kívánságára meg nem tarthatja az illető helyét 528
Longborough Lord Chancellor elbocsátása után is erővel
tagja akart maradni a cabinetnek, míg csak formaszerüleg ki nem utasíttatott onnan 528
Az új ministerium alakítása 529
V. FEJEZET.
A korona ministerei a parliamentben 530
A parliamenti kormányrendszer meghatározása 530
A korona ministereinek a parliamentben való jelenléte 532
A cabinetministerek tagjai kötelesek lenni a parliamentnek, 533
de rendesen a nem cabinetministerektől is megvárják, hogy beválasztassák magukat a képviselőházba 536
A ministereknek folyvást mind nehezebb bejutni a parliamentbe 539
Lord Campbell terve szerint a képviselőház maga jelölne ki helyet bizonyos egyének számára, kiknek nem sikerül beválasztatniok magokat 539
Bizonyos közigazgatási hivatalok egy bizonyos elv folytán politikai és parliamenti hivatalokká alakíttattak át 540
Az állandó és nem politikai tisztviselők ki vannak zárva a parliamentből 541
A politikai tisztviselők számának növelése 542
Mindenik közigazgatási ág közvetlenül képviseltetendő a parliamentben 544
Az e szabály érvényesítésének szükségét mutató precedensek 546
A királyi és törvényszerű bizottságok képviseltetése a parliamentben 550
Az egyes osztályoknak, a parliament mindkét házában kellene képviselővel bírni 555
A cabinetministerek rendesen a parliament két háza között aránylagosan oszlanak meg 556
1760 óta e tekintetben különféle szokás volt gyakorlatban 557
A jelenlegi gyakorlat magyarázata 561
Az altitkárok által való képviseltetés 562
Az államtitkárok és altitkárok közül mindig csak egy bizonyos számú foglalhat helyet a képviselőházban 564
1868-64-ben azonban megtörték ezen szabályt 564
Az állandó tisztviselők kizárásának indokai 565
Az egyes tisztviselőknek a házba való bejuthatását szabályozó törvények 557
Általános szabály az, hogy egy tisztviselő sem választható, ki valamely ügyosztályt vagy közintézetet nem képviselhet a házban 574
Az India Office állandó tanácsának esete 574
A kormányhivatalt vállaló tagok újraválasztását követelő törvény módosítására irányúlt kisérletek 577
Az 1867-ki Reform Act e tárgyra vonatkozó intézkedései 584
Canadának ez ügyre vonatkozó törvényei 589
Az ausztráliai gyakorlat 590
Mikor tekinthető valamely incompatibilis hivatal a képviselőház valamely tagja által valósággal elfogadottnak? 591
A jövedelemmel járó hivatalok, a lordságra való emeltetés, 597
és a Chiltern Hundreds kérelmezése esetében 599
A megürült képviseleti helyre, ily esetben, vagy ha a választás ellen adatik be kérvény: nem szabad az új választást a kellő idő eltelte, vagy az illető itélet meghozatala előtt elrendelni, 601
csak azon esetben, ha más valaki nem tart igényt a megürült helyre 602
1867-ben azonban megpróbálták még a kérvény beadatás esetén is azonnal elrendeltetni az új választást 603
Az ide vonatkozó canadai gyakorlat 604