"Görnyedetten hevert hanyatt. Nagyon magányos volt, nagyon halott. A széf ajtaja tárva-nyitva állt, a belső rekesz zárjából kulcscsomó lógott. Egy fémfiók kihúzva. Üres volt. Valamikor pénz lehetett benne."
Philip Marlowe, a magánnyomozó megbízást kap: egy kellemetlen, sőt taszító vénasszony azt akarja, hogy szerezzen vissza neki egy tizennyolcadik századi, ritka aranypénzt, az úgynevezett Brasher-dublont, amely néhai férje gyűjteményéből tűnt el nemrég.
Ez önmagában pofonegyszerű lenne. Akkor kezdődnek a bonyodalmak, amikor Marlowe rájön, hogy akinek a kezén csak átment a Brasher, az egytől egyig igen rosszul jár, sőt a legtöbben meghalnak. Ez pedig egy magánnyomozónak rossz biznisz: ha Los Angeles-szerte hullákat hagy maga után, azzal csak felbosszantja a zsarukat. Így azután ha nem göngyölíti fel villámgyorsan az ügyet, könnyen a dutyiban találhatja magát - vagy ami még rosszabb, egy ládában a föld alatt.
Idegbeteg titkárnő, pénzszóró aranyifjú, aki változatlanul szerelmes megszökött feleségébe, alvilági üzletemberré züllött huszadrangú hollywoodi színész, kóristalányok, piti és gyilkos bűnözők - akad-e köztük csak egy is, aki miatt Marlowe-nak érdemes vásárra vinnie a bőrét?...
A regény korábban -más kiadóknál, más fordításban- "A magas ablak" címmel jelent meg.