Szegedy-Maszák
Marianne:
Csókolom a kezét

A könyv:

Szegedy-Maszák Marianne szülei, Hanna és Aladár Budapesten szerettek egymásba 1940-ben. Apja pályája felfelé ívelt a külügyminisztériumban, harcos antifasisztaként éppen tárgyalásokat folytatott a Szövetségesekkel, amikor letartóztatták, és Dachauba deportálták.

Édesanyja Weiss Manfréd, a híres csepeli gyáralapító unokájaként sokáig élvezhette az asszimilálódott zsidó iparbáró családjának fényűző, nyugalmas életét, mígnem az egyre erősödő antiszemitizmus, majd a német megszállás halálos veszélybe sodorta mindnyájukat. Egy Heinrich Himmlerrel kötött titkos alkunak köszönhetően minden vagyonukért cserébe szabadon távozhattak végül a semleges Portugáliába.

Hanna és Aladár két évig semmit nem tudtak egymásról, szerelmük mégis kiállta az idő és a történelem próbáját. A háború után, 1945-ben házasodtak össze Budapesten, ahonnan rögtön tovább is indultak Washingtonba, ahol Aladár megbízott követeként tevékenykedett. Ám amikor itthon valósággá vált a kommunista hatalomátvétel rémképe, Aladár lemondott tisztségéről, és emigránsként az Államokban maradt a feleségével.

Leányuk a szülei által írt leveleket, memoárokat és családi emlékeket segítségül hívva meséli el történetüket, mely összefonódott Magyarország történelmével.

A nyeremény

A nagybuszos túra április 27-én, 10.30-kor indul a Budapest,VI., Bajza utca - Andrássy út sarokról (Az Orosz Nagykövetség épületénél Bp.,VI. Bajza u. 35.). Érkezés a Blaha Lujza térre, várhatóan 13.30-kor.
A nyereményjáték ideje: április 7-23.
A sorsolás április 24-én zajlik a Libri Kiadó székházában. A nyerteseket e-mailben értesítjük, nevüket oldalunkon is közzétesszük.

Nagybuszos túránkon Szegedy-Maszák Marianne könyvének - Csókolom a kezét - emblematikus helyszíneit követjük végig, miközben felidézzük a 2. világháborúnak, Budapest ostromának és a budapesti zsidóság deportálásának történetét. A szerző szülei ebben az időszakban ismerkednek meg egymással. A zsidó származású Hanna, aki a híres csepeli Weiss Manfréd-művek alapítójának unokája, beleszeret a külügyminisztériumban dolgozó Aladárba, akit később Dachauba deportálnak.

Túránk az Andrássy útról indul, ahol két villát is megtekintünk, ami egykor a család birtokában volt, majd elhaladunk a Szépművészeti Múzeum mellett, ahol mind a mai napig megtalálhatóak a családi hagyatékból származó festmények.

Az Arizona mulatót érintve - ahol 1944-ben maga Eichmann is többször megfordult - felidézzük, hogyan ismerkedett meg itt egymással a fiatal pár. Továbbhaladva a Duna mentén pedig meghallgatjuk a világháború második legvéresebb városostromának történetét, Hanna és Aladár sorstársainak napjait ebben az időszakban. Végül eljutunk a Csepel Művekig, amely egykor a Weiss család vagyonát megalapozta, és ahol mind a mai napig állnak a világháborúról és a polgári légvédelemről tanúskodó betonbunkerek.

A séta a Libri Kiadóval együttműködésben, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából a kötet szerzője, Szegedy-Maszák Marianne részvételével valósul meg.

A séta szervezője a Bupap (Budapesti Aszfaltprojekt):

Sétáinkkal egyrészt kulturális és oktatási feladatokat látunk el; szórakoztatás és szabadidős tevékenység formájában olyan kutatási anyagokat teszünk a nagyközönség számára hozzáférhetővé, amely nem része az állami oktatás anyagának, és a köztudatba is csak a közelmúltban került be. Másrészt sétáink egy része magukkal a városlakókkal foglalkozik: különböző társadalmi csoportok, kisebbségek, vallások, elismert vagy épp ellenkezőleg, perifériára szorult emberek állnak ezen sétáink fókuszában - s rajtuk keresztül egy-egy megoldásra váró,mindennapjainkban jelenlévő társadalmi probléma.

Szervezőink és munkatársaink szakképzett művészek, művészettörténészek, szociológusok és történészek, akik a városi sétát önálló kreatív műfajnak tekintik. A sétatémák kialakításába és a séták levezetésébe az adott terület ismert és elismert szakembereit, történészeket, szociológusokat, kulturális antropológusokat vonunk be.

A szerzőről

Szegedy-Maszák Marianne 1955-ben született Washingtonban. Publikált többek között a The New York Times Magazine, az Esquire, a The New Republic, a Newsweek, a Los Angeles Times, a Bulletin of the Atomic Scientists és Psychology Today című folyóiratokban. Dolgozott riporterként a New York Postnak, szerkesztője volt a Congressional Quarterly című lapnak, és tanított újságírást az American Universityn. Újságírói munkáiért számos díjat kapott többek között az Amerikai Pszichoanalitikai Társaságtól és a National Mental Health Associationtől. A szülei történetét feldolgozó dokumentumkötet az első könyve.